Szerző: Majer József Dialóg Campus Kiadó, 2013 Ez az általános ökológiát
tartalmazó munka, a populációbiológiai folyamatokat nem a szakirodalomban
szokásos differenciál-, hanem a kevesebb matematikai ismerettel is megérthető
differenciaegyenletekkel mutatja be, hogy a nem matematikával foglalkozó olvasók
számára is érthető legyen. Nagy súlyt helyez a jelenségek grafikus
szemléltetésére. Az ökológia mellett az ilyen tankönyveknél elvárt módon
produkciós biológiai fejezetet is tartalmaz, vigyázva arra, hogy a két nagyon
rokon, de azonosnak még sem vehető területet ne mossa össze. A könyv a magyar
nyelvű szakirodalomból eddig teljesen hiányzó Loop analízissel zárul. Ez a
rendszerelemzés a sztochasztikus bonyolult interaktív struktúrák stabilitási
viszonyait modellezi és teszi egyben szemléletessé. A kötet adatai: Formátum:
B/5 Kötés: puhakötés Megjelenés éve: 2013 Terjedelem: 256 oldal Tartalom: Előszó
9 Mi tartozik az ökológiához és mi nem? 9 Hol az ökológia helye a
természettudományokban? 9 A populáció belső törvényszerűségei 12 A populációk
együttélési feltételei vizsgálata 13 Bevezetés és alapfogalmak 15 Az ökológia
kialakulása 15 Az ökológia fogalma 19 Az ökológia tárgya 21 Az ökológia helye a
biológiai tudományok rendszerében 22 Az ökológia központi hipotézise (CH) 24 A
limitációs elv 25 Az általános indikáció elve 27 A komplementációs elv 28 A
multiplurális környezeti elv 29 A populáció 33 A populáció fogalma 33 A
biológiai populáció és jellemzői 33 A niche 37 A niche-fogalom kialakulása 37 A
hutchinsoni niche-fogalom értelmezése 37 A topográfiai és topológiai tér 38 A
niche-tengely, az exteriőr és enteriőrniche fogalma 41 A forrás hasznosítása és
a niche-szélesség fogalma 41 A környezet és a tűrőképesség 45 A környezet és
populáció kapcsolata 45 A tűrőképességgel kapcsolatos alapfogalmak 47 A
környezeti tényezők kölcsönhatása 48 Fiziológiai és ökológiai környezeti igény
48 Az együttélő populációk 48 A populációk kölcsönhatásának kimutatása 48 A
populációk kölcsönhatása 50 Niche-ek elkülönülése (szegregálódása) 53 Diffúz
versengés 60 A kompetitív kizárás vizsgálata 61 Az együttélést még lehetővé tevő
niche-átfedés 62 A niche-szélesség és -átfedés vizsgálata a gyakorlatban 64 A
növények néhány niche-jellemzője 67 A populációk szabályozási mechanizmusai 68
Populációdinamikai modellek 69 A modell fogalma 69 Sztochasztikus és
determinisztikus modellek 70 A visszacsatolási mechanizmusok szerepe 71 Elemi
populációmodell 73 Az egyensúlyi létszámtól való eltérések hatása 77 Az időbeli
késleltetés hatása a populáció stabilitására 79 A populációszabályozás és a
legegyszerűbb általános populációmodell 84 Versengési folyamatok 84 Kooperációs
folyamatok 86 Visszacsatolási mechanizmusok összehangolódása (integrációja) 87
Általános populációmodell 90 Az általános modell elemzése versengés
dominálásakor 94 Az általános modell elemzése a kooperáció túlsúlya esetén 96
Populációk változó környezetben 98 A környezeti visszacsatolás 100 Komplex
sűrűségfüggő változások 101 A populációk közötti kölcsönhatások 105 Kooperatív
kölcsönhatások 105 Nemlineáris kölcsönhatások 108 Versengésből eredő
kölcsönhatások 108 Gause kísérlete 109 A versengés elemzése az R-0 növekedési
síkon 111 Nemlineáris versengő kölcsönhatások 115 Versengés változó környezetben
117 Versengési stratégiák 119 A ragadozó és a zsákmány kölcsönhatása 121
Ragadozó és zsákmány kölcsönhatásának nemlineáris modelljei 124 A ragadozó
funkcionális szerepe 127 A ragadozó funkcionális hatása a zsákmány
egyedsűrűségére 129 A zsákmány- és a ragadozópopulációk közötti kölcsönhatás 130
Ragadozás változó környezetben 135 A ragadozó és a zsákmányállatok túlélési
stratégiái 136 A parazitizmus (élősködés) 138 A gazda és a parazita viszonya 138
A Nicholson-Bailey-modell 139 A gazda és a parazitoid kapcsolata (Kozár, Jermy
és Samu nyomán) 141 Térbeli kölcsönhatások 145 Az élőhelyek térbeli szerkezete
és a gradáció 148 A járványok kitörése és összeomlása 149 Térbeli stabilitás 155
A korösszetétel hatása a populációk stabilitására 158 Túlélési programok 158
Termékenységi programok 161 A populációk hosszú távú stabilitásának vizsgálata
kulcsfaktor-analízissel 163 Koevolúció 167 Rovar és növény koevolúciója 168 A
nagytestű növényevők hatása 173 Növény és növényevő kölcsönhatásai 173
Koadaptációs rendszer 175 Diverzitás 177 A faj és az egyed diverzitásának
elmélete 177 A fajdiverzitás modellje 178 A társulás fajdiverzitását meghatározó
tényezők 182 A diverzitások felosztása Whittaker (1972) szerint 182 Eloszlásokon
és valószínűségen alapuló diverzitások 183 Geometrikus eloszlás 183 Logaritmikus
eloszlás 185 Lognormális eloszlás 187 A MacArthur-féle töröttpálca-eloszlás 188
Nem eloszlásokon alapuló diverzitásindexek 192 Simpson-Yule-féle index (D) 192
Shannon-Wiener-függvény (H) 193 Bétadiverzitás 194 A hasonlóság mérése 197 A
diverzitáskülönbségeket előidéző tényezők 200 A diverzitásérték gyakorlati
haszna 203 A fajegyensúly elmélete 205 Sziget-biogeográfiai alapelvek 205 A
sziget-biogeográfia alapelvei 207 A benépesülést meghatározó alapvető tényezők
212 A metapopulációk 217 A metapopulácíós modellek ismertebb típusai 218
Produkcióbiológiai alapfogalmak 221 Biológiai termelés 221 Produkcióbiológiai
alapfogalmak 221 Elsődleges termelés - primer produkció 221 Másodlagos termelés
- szekunder produkció 223 A termelési típusok összefüggése a szervezetek anyag-
és energiaforgalmi típusaival (Dévai nyomán) 226 Trofikus struktúrák 228 A
trofikus szintek száma és az energia áramlása az ökoszisztémában 230 A primer
produkció hatása a trofikus szintek mennyiségére 231 A számok piramisa 232
Kompartmentek 234 Komplexitás 236 A guildek 236 Az élőközösségek stabilitása 241
Mi stabilizálja az élőközösségeket? 241 Növény és növényevők közötti
kölcsönhatások 246 A ragadozás stabilizáló hatása 248 Legfontosabb forrásmunkák
és ajánlott művek 251