Pázmány Péter Művei Szerző: Pázmány Péter Szerkesztette: Ajkay Alinka
Lektorálta: Báthory Orsolya, Lázár István, Vadai István Universitas Kiadó, 2021
Jelen kötet a Pázmány Péter Művei kritikai kiadássorozat tizenkettedik darabja,
Pázmány hatodik magyar nyelvű nyomtatásban megjelent könyvének szövegét,
valamint a vitairathoz kapcsolódó jegyzetapparátust tartalmazza. A kötet
szerkezetében, strukturális és technikai megoldásaiban a Pázmány-kritikai kiadás
korábbi köteteit követi, négy fő részből áll. Az előszó után a második rész
Pázmány Calvinusának főszövegét tartalmazza. A harmadik részbe kerültek a
jegyzetek. Elsőként a mű létrejöttének körülményeiről, kiadásairól és
utóéletéről, valamint Pázmány szövegszerkesztési technikájáról olvashatunk, majd
a fennmaradt példányok leírása következik. Ezt követik a szövegkritikai
jegyzetek, amelyben feltüntettük a Calvinus szövegének nyilvánvaló sajtóhibáit,
amelyeket a főszövegben emendáltunk. A harmadik rész utolsó fejezetébe kerültek
a tárgyi jegyzetek. A negyedik részben találhatók a mutatók. Elsőként a
műmutató, amelyet ? a kutatást megkönnyítendő ? kétféleképpen is közöljük. Ezt
követi két rövidítésjegyzék: Pázmány általános, latin rövidítéseinek föloldása,
valamint a bevezetőben és jegyzetekben hivatkozott művek és szakirodalom
rövidített változatainak teljes könyvészeti leírása. Majd a bibliai könyvek
mutatója következik, a mai katolikus Biblia beosztását követve. A
helynévmutatóban az RMNy gyakorlatát követtük. Végül a személynévmutatót
olvashatjuk, amelyben a Pázmány által használt változatoknál átutaltunk a mai
hivatalos elnevezésekhez. A szentek, pápák és uralkodók esetében a magyar
nevüket használtuk elsősorban, a többieknél pedig a nemzetiségük szerinti
helyesírást követtük. Az Az nagi Calvinvs Ianosnac hiszec egy Istene szövegének
betűhív átírását Takács Tamás végezte el az Országos Széchényi Könyvtár két nem
teljes, de egymást kiegészítő példánya alapján. Az átírást Vadai István
lektorálta. A szöveg véglegesítéséhez a Gyöngyösi Ferences Könyvtár példányát
használtuk. Amikor az Az nagi Calvinvs Ianosnac hiszec egy Istene című irat
1609-ben Nagyszombatban megjelent, Pázmány már viszonylag rutinos hitvitázónak
számított, hiszen a korábbi években írt már általános vagy egyetemes, minden
eltévelyedés és eretnekség elleni művet (Tíz bizonyság; valamint az Imádságos
könyv függelékeként megjelent Rövid tanúság), és a század első évtizedében
kezdte megfogalmazni és kiadni egyes protestáns szerzők bizonyos műveire adott
válaszait is (Felelet ? Magyari István ellen, Keresztyéni felelet ? Gyarmati
Bíró Miklós ellen; Öt szép levél, Megrostálás ? Alvinczi Péter ellen, ugyanebben
az 1609-es évben). A Kálvin és tanítása elleni vitairat is ezek közé a művek
közé sorolható, amely egy meghatározott mű, Kálvin alapvető műve, az Institutio
religionis Christianae ellen íródott. A hitágazat tételeinek és a Credónak a
témáját Pázmány már érintette a Tíz bizonyság hatodik fejezetében (?Hatodik
resze. Hogy az vy tvdomaniok, a kereztiensegnek agazatit, szentseghit, es feo
fon damentomit fel bontiak?), de abban a művében még nem fejtette ki részletesen
és nem is alkalmazta Kálvin tanítására. A Tíz bizonyságban a két nagy
felekezetalapító reformer közül kritikája elsősorban Luther életére és
munkásságára irányult és az általa megfogalmazott tanítást igyekezett cáfolni.
Néhány évvel később viszont már világosan látszódott, hogy katolikus szempontból
veszélyesebb a református, kálvini irányzat, hiszen a genfi prédikátor tanítása
jóval jelentősebb számú követőre talált a korabeli Magyarországon és Erdélyben,
mint a lutheranizmus. A II. Mátyás által 1609. november 11-ére összehívott
diétán az Az nagi Calvinvs Ianosnac hiszec egy Istene című polémia ellen
szólaltak fel a protestáns rendek, tehát feltételezhetően erre az iratra akartak
részletesen válaszolni. Emiatt feltételezhetjük azt is, hogy ez a vitairat
később jelent meg, mint az Öt szép levél (viszont korábban, mint Alvinczi erre
írott válasza), s oly mértékben háborította fel a rendeket, hogy az általános
felzúdulás elsodorta Alvinczi egyéni sérelmét, immár közös feladatként
szorgalmazták Pázmány felelősségre vonását. A diéta december eleji ülései
már-már botrányba fulladtak, a Pázmányt védő papokat állítólag ki akarták dobni
az ülésteremből, és tömeges küldöttség vonult Thurzó György nádor elé, hogy
büntesse meg Pázmányt. A nádor szerette volna elkerülni az összetűzést, ám a
rendek ismételt nyomására az országgyűlés színe elé idézte Pázmányt. Pázmánynak
az idézésre írt válaszlevele fennmaradt. Ebben megírta a nádornak, hogy nem
jelenik meg, mert a hitről való viták az egyházi törvényszék elé tartoznak,
ezért ő csak a püspöke vagy a pápai nuncius előtt igazolja magát, ha szükséges.
Pázmánynak ez a műve azért is keltett megütközést a kortársakban, mert korábbi
műveihez képest szokatlan tartalmi, szerkezeti, kommunikációs megoldást
választott. Pázmány idézési technikájáról elmondható, hogy a Tíz bizonyság és a
Rövid tanúság esetében ? amelyekben általánosságban foglalja össze a
protestánsok ?tévelygéseit? és a korábbi eretnekségeket ? rendkívül széles
spektrumát mutatja be az idézett műveknek. Végig az egész műben pontosan
hivatkozik nemcsak az általa auktoritásnak tartott kortárs katolikus vagy
ókeresztény szerzők műveire, hanem a lutheránus és kálvinista prédikátorok
írásaira is. Az egyes szövegek és vitapartnerek ellen írott művek esetében
többnyire szorosan követi a bírálandó mű struktúráját, átveszi a tartalmi
sorrendet, a szókészletet, argumentációt ? érthető módon, mivel erre válaszol ?,
ám sok esetben lerövidíti, összevonja a hosszabb fejezeteket, vagy kihagyja a
számára érdektelen részeket. Feltehetően ez az oka Pázmány gyors
munkatempójának, hiszen az erre vonatkozó adatok alapján egyértelmű, hogy akár
néhány hónap alatt is képes volt megírni és megjelentetni egy-egy polemikus
írást, mivel ?mindössze? a vitapartnertől átvett gondolatmenetre kellett
ráfűznie a saját véleményét, nem kellett teljesen új tematikát kigondolnia és
megfogalmaznia. A kötet adatai: Formátum: 165 x 235 x 25 mm Kötés: keménykötés
Megjelenés éve: 2021 Terjedelem: 375 oldal Tartalomjegyzék: TARTALOM 1. ELŐSZÓ
2. Az nagi Calvinvs Ianosnac hiszec egi Istene Az az: Az Calvinvs ertelme
szerent valo igaz magiarazattia az Credonac: Mely, az Caluinus tulaidon
könyueiböl, hyuen, es igazán egybe szedettetet, az Caluinista Atiafiaknac lelki
eppületekre, es vigasztalasokra. S. T. D. P. P. 3. JEGYZETEK 3.1. A mű
létrejöttének körülményei, kiadásai és utóélete 3.2. A kiadás ismert példányai
3.3. Szövegkritikai jegyzetek 3.4. Tárgyi jegyzetek 4. MUTATÓK 4.1. A Pázmány
által használt művek mutatója (a nyomtatvány főszövege és jegyzetei szerint)
4.2. A Pázmány által használt művek mutatója (szerzők szerint) 4.3. Pázmány
rövidítései 4.4. A bevezetőben és a tárgyi jegyzetekben rövidítve hivatkozott
művek és szakirodalom jegyzéke 4.5. Bibliai könyvek mutatója 4.6. Helynévmutató
4.7. Személynévmutató