Szerző: Szabó Lajos Dialóg Campus Kiadó, 2009 A tengerek és óceánok jelentősége
manapság még a múlthoz képest is felértékelődött. Nemcsak a tengeri (óceáni)
partokkal rendelkező országok gazdasági életében válnak egyre jelentősebbé
(elsősorban a halászat, a szállítás, a környezetvédelem, az energiaforrások
miatt), hanem a tengerrel nem rendelkező országoknak is fontosak, főként
turisztikai és gazdaságföldrajzi okokból. Jelen mű összefoglaló természet- és
gazdaságföldrajzi szemlélettel ismeretanyagot tár a szakember, a nagyvízre,
illetve más kontinensre vágyó turista részére, egyben tananyag a geográfus
szakos főiskolai és egyetemi, de főleg a turizmus?vendéglátás BA-, Msc-hallgatók
részére. A kötet adatai: Megjelenés éve: 2009 Méret: B/5 Terjedelem: 208 oldal
Kötés: keménytáblás A szerző bevezető szavai: Földünk nagyobbik része (71%)
vízfelület, mely szoros kapcsolatban áll a szárazföldekkel. A tengerek és
óceánok egyre nagyobb szerepet játszanak a kontinensek lakosainak energia-,
élelmiszer-, közlekedés-, idegenforgalmi ellátásában, biztosításában. Jelen írás
természettudományos megközelítéssel elemzi a tengerek és óceánok
természetföldrajzát, a szárazulatok partvonalainak alakulását, ezek tükrében a
kikötők telepítését, a hajózásra való alkalmasságukat, gazdaságföldrajzi
jelentőségét. A tengeri és óceáni környezetvédelem, a tengerjog mint nemzetközi
közös probléma kerül érintésre. A tengeri és óceáni medencék éghajlata, a
tengervíz mozgása sok esetben a kontinensek éghajlatának motiváló tényezője,
azok lemeztektonikai vizsgálata (plate tectonics) új magyarázatot ad a tenger-
(víz) fenék pozitív és negatív (hegy és völgy) formáinak létére és további
formálódására. A tenger áramlása, rengése mint új, eddig nem alkalmazott
környezetkímélő energiaforrás bölcsője (lehet). Az állat- és a növényvilág
felhívja a figyelmet a környezetből adódó sajátosságokra, a védelem
szükségességére. Hazánk határait nem mossák ma tengerek, a gazdasági, az
idegenforgalmi stb. életben viszont egyre inkább megjelenik a tenger, az óceán.
Így a könyv a közép- és felsőfokú (természettudományi) oktatás
tanulóinak/hallgatóinak (BSc, MSc, PhD), különböző (pl. közgazdasági) ágazati
szakemberek, nem kevésbé utazni vágyók részére hasznos anyagként szolgál/hat.
Szabó Lajos Tartalom: Előszó 9 Bevezetés 10 1. A tengerek és óceánok történeti
földrajza (Szabó L.) 11 2. A tengeri és óceáni medencék kialakulása, alaktana
(Szabó L.) 15 3. Óceánok?tengerek szigetei, szigetvilág (komplex jellemzés),
tengerŹszorosok és tengeri csatornák (Szabó, L.) 37 3.1. A szigetek kialakulása
37 3.2. A szigetek fejlődése és felszínük kialakulása 38 3.3. A szigetek
éghajlatát befolyásoló tényezők 39 3.4. Tengerszorosok és tengeri csatornák 39
3.5. Magellán-szoros 39 3.6. Gibraltári-szoros 40 3.7. Dardanellák 40 3.8.
Szuezi-csatorna 40 3.9. Panama-csatorna 41 3.10. Korinthoszi-csatorna 42 4. A
tengervíz tulajdonságai (Loksa, G.) 43 4.1. Sótartalom 43 4.1.1. A felszíni víz
sótartalma 45 4.1.2. A mélyvíz sótartalma 46 4.1.3. A tengervíz színváltozásai
48 4.2. A tenger?légkör kapcsolatrendszer 49 4.2.1. A tenger mint globális
hőtartály 49 4.2.2. A tengervíz hőmérsékleti viszonyai 51 4.2.3. A tengeri jég
54 4.2.4. A tengervíz hőháztartása 55 4.3. A tengervízmozgás jelenségei 56
4.3.1. A tengervíz hullámzása 56 4.3.2. A tengervíz áramlása 57 4.3.3. Ismertebb
tengeráramlások 60 4.3.4. A tengerjárás 60 4.4. A tengerek és óceánok hatása az
éghajlatra 61 4.4.1. A parti szél 62 4.4.2. Az El Nińo-jelenség 63 4.4.3. A nagy
óceáni szállítószalag 64 5. Vulkanizmus és földrengés az óceánok térségeiben
(Szabó, L.) 67 6. Tengerek, óceánok élővilága (Szabó, L.) 73 6.1. Óceánok és
tengerpartok növényzete (Borhidi, A.) 73 6.2. A dűnék növényzete 77 6.3. A
párnanövények birodalma 85 6.4. Elevenszülő növények 89 7. Óceánok és tengerek
állatvilága (Szabó, L.) 93 7.1. Az egyes földrajzi régiók állatvilága 95 7.1.1.
Arktikus régió 95 7.1.2. Északi mérsékeltövi régió 97 7.1.3. Trópusi (tengeri)
régió 98 7.1.4. Déli mérsékeltövi régió 99 7.1.5. Antarktikus régió 100 7.2.
Félsós brakvizek (mixohalin vizek) állatvilága 101 7.3. A tengerparti
mangroveerdők állatvilága 101 7.4. A szigetek élővilága 101 8. A tengeri
(óceáni) fenék ásványi készletei (Vidéki, I., Szabó, L.) 103 9. Tengeri halászat
és akvakultúra (Vidéki, I.) 105 9.1. A halfogás számára kedvező területek 105
9.2. A halászat és az akvakultúra jelentősége 106 9.3. A halászat eredményeinek
alakulása 107 9.4. A túlhalászás fenyegető veszélye 112 9.5. Halászati termékek
(kül)kereskedelme 113 9.6. Halászati ágazatokból élők 114 9.7. Eszközök a
tengeri halászatban 115 9.7.1. Kisszerszámos eszközök 115 9.7.2. Nagyszerszámos
eszközök 116 9.7.3. Élő segítség 118 10. Tengeri áruszállítás (Szabó, Sz.,
Lengyel, T.) 119 10.1. A vízi közlekedés jellemzői 119 10.2. A tengeri
áruszállítás jelentősége 122 10.3. A tengeri áruszállításban használt fontosabb
hajótípusok 125 10.4. A tengeri szállítás útvonalai 128 10.5. A kikötők
jelentősége a tengeri áruszállításban 132 10.6. A kikötők működése 135 10.7. A
legfontosabb európai behozatali kikötő: Rotterdam 136 10.8. A legfontosabb
ausztrál kiviteli kikötő: Dampier 139 11. Kikötők létesítése különböző jellegű
partvonalakon (Szabó, L.) 141 12. Nyílttengeri hajózás, a történelmi hajózási
útvonalak; azok gazdasági jelentősége (hajótípusok bemutatásával) (Szabó, L.)
151 12.1. Az ókori kínaiak felfedezései 151 12.2. Az indiaiak és a malájok 152
12.3. Az ókori perzsák 152 12.4. A föníciaiak 152 12.5. Az ókori görögök útjai
152 12.6. A rómaiak 152 12.7. A középkor hajóútjai 153 12.8. Az arab
kereskedelmi utak 153 12.9. Tengeri hajótípusok 153 12.9.1. Ókor 153 12.9.2.
Középkor 154 12.9.3. Napjaink hajói 155 12.9.4. Különleges feladatú hajók 156
13. Turizmus a tengerek és az óceánok térségében (Michalkó, G.?Szalai, K.?Vízi,
I.) 157 13.1. A tengerek és az óceánok mint a turisztikai tevékenység színterei
158 13.2. A tengerek és az óceánok klímája a turizmus szolgálatában 158 13.3.
Tengeri turizmus a természeti jelenségek vonzásában 159 13.4. Tenger- és
óceánparti országok a világ turizmusának fókuszában 160 13.5. A tengerek és az
óceánok kiemelt turisztikai terméke, a cruise turizmus 161 13.6. A tengeri
természeti katasztrófák és a turizmus kapcsolata 162 13.7. Ökoturizmus és
természetvédelem a partvidékeken 163 13.8. A világtenger fenntartható turizmusa
164 13.9. Tematikus tengeri parkok 165 13.10. A tengeri betegségről (Szabó, L.)
166 14. Nemzetközi tengerjog (Orlovits, Zs.) 167 14.1 Az állam területi
felségjoga 167 14.1.1. Az államterület 167 14.1.2. A területi felségjog
korlátozása 168 14.1.3. Az állam tengeri területe 169 14.1.4. Beltenger és
létesítményei 169 14.1.5. A parti tenger 170 14.1.6. Korlátozott állami
joghatóságú tengeri övezetek 171 14.1.7. Csatlakozó övezet 172 14.1.8.
Kizárólagos gazdasági övezet 172 14.1.9. Kontinentális talapzat 173 14.1.10. A
nyílt tenger 174 14.2. A tengeri környezet jogi védelme 176 14.3. Nemzetközi
tengerjogi szervezetek 177 14.3.1. Nemzetközi Tengerészeti Szervezet 177 14.3.2.
Nemzetközi Tengerfenék Hatóság 178 14.3.3. Nemzetközi Tengerjogi Bíróság 178
14.4. A tengeri fuvarozás és utaztatás jogi szabályozása 179 14.4.1. A tengeri
fuvarozás 179 14.4.2. Az utazási szerződés 182 15. Fogalomtár (Szabó, L.: Dudás
György nyomán, rövidítéssel, illetve kiegészítéssel) 185 Irodalom 193
Mellékletek (Szabó, L.) 197 Nyílt tengerek élőlényei 198 Óceánok 199 A Föld
legnagyobb tengerei 199 A Föld fontosabb tengerszorosai 199 A Föld legnagyobb
szigetei 200 A Föld legnagyobb félszigetei 200 A Föld legfontosabb
hajózócsatornái 201 A tengerfenék legmélyebb pontjai 201 A legforgalmasabb
kikötők 201 Nagy szökőárak (cunamik) 202 A tengerek planktonsűrűsége 203 A
pingvinek elterjedése és a földrajzi szélességgel együtt növekedő termete 204
Arktisz és Antarktisz faunájának jellegzetes képviselői 205 A trópusi tengerek
faunájának jellegzetes képviselői 206 Az északi tengerpartok faunájának
jellegzetes képviselői 207