Szerző: Beluszky Pál Dialóg Campus Kiadó, 2005 A magyar geográfiai irodalomban
alig akad olyan munka, amely az ország egyes tájairól általános földrajzi
leírást adna. Jobbára megyeleírások születtek, de ezek szerkezete az ágazati
elemzéseken nyugszik, s így nehezen áll össze az olvasóban egy-egy sajátos táj
földrajzi képe. A Tájak-Települések-Polgárok sorozat célja egy alapvetően
földrajzi szemléletű leírás készítése hazánk területéről, mely leírás
természetes területi egységenként tekinti át az ország területét, e természetes
egységekről lehetőleg komplex társadalom-földrajzi leírást-értékelést adva. A
szerző által kialakított koncepció a markáns, közismert tájakat - mint a
Hajdúság, a Hegyalja, a Fertő-mellék, a Bácska stb. - adja meg tájbeosztásként.
Eme elképzelések jegyében fogant első munka az Őrség- Vendvidék-Felső-Rába-völgy
földrajza. Az Őrség-Vendvidék-Felső-Rába-völgy nem egyveretű, egységes táj, sem
természeti földrajzi, sem történeti-etnikai-néprajzi szempontból. Együttes
bemutatásukat két méltánylandó tény indokolja:az országhatár zugába szorult
vidéket szinte egységbe préseli az azt három oldalról övező határ, másrészt a
kistérség tradicionális kisvárosi központjának, Szentgotthárdnak a vonzása
mindegyikre egyaránt kiterjed, és (laza) egységbe fogja a környék 33 községét. E
mikrótáj mindössze 491 km2, tehát kisebb, mint Budapest közigazgatási területe
(525 km2). A kötet adatai: Méret: 200 x 260 mm Terjedelem: 208 oldal Kötés:
keménytáblás Tartalom: Tájak - Települések - Polgárok (bevezetés) 7 A
kistérségekről általában - a kistérség határai 11 Szűkmarkú, szép föld: a
kistérség természeti adottságai 25 A mát formáló múlt 39 Az erdők birodalma - az
ország védvonala 39 A mát formáló múlt 39 Szentgotthárd és a ciszterciek
megtelepedése 44 Lassú gyarapodás (15-16. század) - gyors pusztulás ( 17.
század) 46 A feudális kor utolsó hosszú évszázada 49 A rövid polgári század 64
Az Őrség-Vendvidék-Felső-Rába-völgy 1945 után 93 Az Őrség-Vendvidék
-Felső-Rába-völgy - ma 125 Felbillent munkaerőmérleg 125 Visszaszoruló ágazat -
a mezőgazdaság 134 A térség ipara 144 Vendégforgalom 151 Népesedési folyamatok a
második világháború után 155 Településállomány, településszerkezet,
településhálózat 170 Szentgotthárd városi szerepköre 188 A látható települések -
a települések morfológiája, művi keretei 199 Irodalom 205