Szülői szerepek, gondoskodás és tekintély a patriarchális családban (1500?1918)
Szerkesztette: Erdélyi Gabriella Bölcsészettudományi Kutatóközpont
Történettudományi Intézet, 2021 Kötetünk borítóképe ? a csecsemőt kezében tartó
dajka, a fölé hajoló látogatókkal és a távolabb pihenő középosztálybeli anyával
Munkácsy Mihály festményén ? arra hívja fel a figyelmet, hogy a szülői
gondoskodás a korábbi századokban kollektív felelősség volt, amelynek
gyakorlatai és normái azonban a 19. században átalakultak. Jelen kötet lapjain
találkozhatunk a lányaival bensőséges kapcsolatot ápoló 17. századi arisztokrata
anyával, noha a történészek szerint ez nem jöhetett volna létre, mivel a
feleségi kötelességeiket teljesítő előkelő anyák nem töltötték be az elsődleges
gondozó szerepét gyermekeik mellett. De megjelenik előttünk a lányainak
csecsemőszoptatás ügyében tanácsokat osztó aggódó nagyapa alakja is, noha a
korabeli, 19. századi ?kenyérkereső férfiaktól nem várták el, hogy aktívan részt
vegyenek gyermekeik mindennapjaiban, s a történészek az otthon női
meghittségének és a férfiak uralta nyilvános versengés szférájának
kettéválásáról beszélnek. Ugyanígy nem illik a sztereotipikus képbe a
kisgyermekekről odaadóan gondoskodó mostohaanya, vagy a mostohaunokájának
nagyvonalú örökséget hagyó mostohanagymama alakja sem. Vajon kivételes esetekkel
állnánk szemben? A történészek szerszámosládáját sokoldalúan hasznosító
elemzések tanulsága inkább az, hogy a családi viszonyok vizsgálata során nem
érdemes a normákból és domináns diskurzusokból kiindulnunk, mert ezek
meglehetősen korlátozott hatást gyakoroltak az intim szféra mindennapi
gyakorlataira. A kötet adatai: Formátum: B/5 Kötés: keménytáblás Megjelenés éve:
2021 Terjedelem: 300 oldal Tartalomjegyzék: I. Bevezetés Erdélyi Gabriella: A
szülői szerepek és a történészek II. Anyaság és apaság a kora újkori nemesi
családmodellben Orgona Angelika: A Kornis-ház. Családfői szerepek, gondoskodás
és érzelmek a 17. századi Erdélyben Erdélyi Gabriella: Két anya között: Nyáry
Krisztina özvegysége és újraházasodása III. A szülői szerepminták átalakulása
1750 után László Zsófia: Az anyaság ideálja a 18. századi nyomtatványokban
Kucserka Zsófia: Testvériség - nővériség: Kornis Anna és Kornis Klára Tamás
Máté: Családi vállalkozás és vallásváltás: multiregionális rokoni kapcsolatok a
19. század eleji Habsburg Monarchiában Molnár Ágnes: A kiskanizsai szülők
gyermekeikkel kapcsolatos attitűdjei és aspirációi a 19. század végén és a 20.
század elején IV. Mostohaszülők és mostohagyermekek - a számok nyelvén
Tózsa-Rigó Attila: Családi mozaikok. Családtípusok és újraházasodás a 16.
századi Pozsonyban Koloh Gábor: Párválasztás, házasság és vőség az Ormánságban
(1795-1886). Hagyományos és mozaikcsaládok a református házassági szerződések
alapján Bozó-Szűcs Diána: Újraházasodás és mozaikcsaládok az aszódi evangélikus
közösségben (1800-1870) Tőtős Áron: ?Gyermeket tartunk örökbe bitang?.
Árvasorsok a 19. századi Marosvásárhelyen