Esszék Szerző: Rudolf Kassner Gondolat Kiadó, 2021 Michel de Montaigne óta
esszét nem az ír, aki vitorlát bont, hanem mindig az, aki révbe ért. Távlatát
sem a horizont adja, hanem a felhalmozott tapasztalat és a szellős forma. Az
osztrák Rudolf Kassner bölcseleti esszészövegei is ennek jegyében születtek.
Bennük költői emelkedettséggel ítél, filozófusi körültekintéssel érvel, és
teológusi kiegyensúlyozottsággal mér. Fiziognómiai szemléletmódjához, önjogú
nyelvhasználatához keveseké hasonlatos: ?Szeretem, hogy bármiben, amit írok,
köztes terek vannak, átjárja fény és levegő, nincs egészen befoltozva.? A
kötetben olvasható nyolc, hosszabb-rövidebb írás zene és hallás témakörét járja
körül, betekintést nyújtva e méltatlanul elfeledett modern misztikus szellemi
felfedezéseket tartogató gondolatvilágába. ?Természetesen Mozart arcában
kivételt vélek találni, mégpedig, úgy sejtem, abszolút zsenialitása miatt, ami
ez esetben az embert szerszámként, sőt játékszerként használja. Mozartnak, hogy
paradox módon fejezzem ki magamat, bármilyen arca lehetett volna; vitathatatlan
zsenialitása leginkább inkognitóban van jelen, vagy éppen a földön járkáló
istenekhez hasonlatosan álruhában, átváltozva jelentkezik. Körülötte minden
mitikusnak, valószínűtlennek tűnik, még halála is.? ?Vannak, akik arra vágynak,
amijük nincs, és vannak, akik arra, amijük már van. Az első mármost az
allegóriának, a második a szimbólumnak felel meg. Az előbbiek vágyódása teljesen
természetes, magától értetődő, már-már olyan, mint egy számtanpélda; sokat nem
is lehet róla beszélni: vagy elérik céljukat, vagy nem. A hiányzó utáni vágy
úgyszólván feloldható, oka van, az ember rájön. Hanem az utóbbiak vágyódása az
után, amijük valamiképp már megvan, érdekes és eleven és föloldhatatlan és nincs
oka és mély, mint a tenger és ragyogó.? A kötet adatai: Kötés: kartonált
Megjelenés éve: 2021 Terjedelem: 242 oldal