Kézikönyv a szakértői tevékenységről és a szakvéleményről szakértőknek és
jogászoknak A kézirat lezárva: 2020. augusztus 15. Szerző: Nogel Mónika
Lektorok: Herke Csongor, Kovács Gábor HVG-ORAC Kiadó, 2020 A szakvéleményekkel
kapcsolatos elvárások világszerte gyökeresen megváltoztak. A hibás
szakvéleményekre visszavezethető téves ítéletek arra ösztönözték a jogalkotókat,
hogy vizsgálják felül a szakértői bizonyítás korábbi elveit. Ez a revízió
hazánkban sem kerülhető meg. A kötet bemutatja, hogyan változtak meg a
szakvéleményekkel szemben támasztott követelmények külföldön és ez hogyan hat a
hazai jogra. Hogyan lehet növelni a szakvélemények validitását? Hogyan
ellenőrizhetők a szakértők megállapításai? Hogyan biztosítható, hogy kizárólag a
legfelkészültebb szakemberek végezhessenek szakértői tevékenységet és csak a
megfelelő színvonalú szakvélemények kerüljenek a jogalkalmazó asztalára? A mű
felvázol egy lehetséges ,,sorvezetőt? is, amelyet a nyomozó hatóság, az
ügyészség, a bíróság és az ügyvédek is felhasználhatnak a szakértői vélemények
értékelése során. A monográfiának nem utolsósorban az is célja, hogy rámutasson
a hatályos jogi környezet hiányosságaira. A témában hiánypótló, az elméleti
hátteret a joggyakorlatból vett példákkal illusztráló kötetből a munkájukban
közvetlenül alkalmazható gyakorlati tanácsokat kaphatnak úgy a szakértői
tevékenységet végzők, mint a szakvéleményeket felhasználó jogászok. A kötet
adatai: Formátum: B/5 Kötés: keménytáblás Megjelenés éve: 2020 Terjedelem: 332
oldal A tartalomból: I. rész: A szakértő és a szakvélemény szerepe a
büntetőeljárásban 1. A büntetőeljárási alapelvek és a szakértői bizonyítás
metszéspontjai 1.1. Bevezetés 1.2. A tisztességes eljáráshoz való jog 1.3. A
bizonyítás szabadsága, terjedelme, törvényessége 1.4. Összegzés 2. A szakértői
tevékenységre vonatkozó hazai jogi szabályozás lényeges elemei a büntetőeljárás
kontextusában 2.1. Bevezetés 2.2. A szakértő eljárásjogi helyzete 2.3. A
szakértpi bizonyítás jelentősége a büntetőeljárásban 2.4. Szakértő bevonásának
szükségessége - a különleges szakértelem iránti igény 2.5. Több szakértő az
eljárásban 2.6. A szakértő kizárása 2.7. A szakvélemény és a jogkérdések
viszonya 2.8. Összegzés II. rész: Szakértői tevékenység ostrom alatt 3. A hibás
szakvélemény és a téves büntetőítélet összefüggései 3.1. Bevezetés 3.2. A
tudomány szerepe az igazságszolgáltatásban 3.3. A szakvéleményekkel szemben
támasztott követelmények szigorodása az angolszász jogterületeken 3.4. A
szakvéleményekkel szemben támasztott követelmények szigorodása a kontinentális
jogrendszerben 3.5. A szakértői tevékenység reformkísérlete Magyarországon 3.6.
Összegzés III. rész: A szakvélemény kulcselemei 4. A szakvélemény kiindulási
adatai 4.1. Bevezetés 4.2. Hiteles bűnjelek 4.3. Összegzés 5. A szakértő
személye 5.1. Bevezetés 5.2. Az igazságügyi szakértővé válás feltételei 5.3. Az
igazságügyi szakértői szakterületek tagolása és a szakértői kompetencia 5.4. A
szakértők továbbképzése 5.5. A pártatlanság és függetlenség biztosítékai 5.6. Az
intézeti, intézményi és gazdasági társasági keretek között működő szakértői
tevékenység garanciális követelményrendszere 5.7. Összegzés 6. A szakértői
módszer 6.1. Bevezetés 6.2. A szakvélemény módszerével kapcsolatos eljárások
6.3. Összegzés 7. A szakértő következtetése 7.1. Bevezetés 7.2. A szakértői
következtetés mibenléte 7.3. Helyes logikai összefüggések alkalmazása a
szakértői következtetésben 7.4. A szakértői következtetés határozottsági foka
7.5. A szakértőre ható kognitív torzító tényezők 7.6. Összegzés IV. rész: A
szakértői vélemények hiteltérdemlősége a büntetőeljárásban 8. A szakvélemény
minőségi mércéje: a hiteltérdemlőség 8.1. Bevezetés 8.2. A szakvéleménnyel
szemben támasztott követelmények gyűjtőfogalmai a hazai szakirodalomban 8.3. A
hiteltérdemlőség komplex követelményrendszere 8.4. Összegzés V. rész: A minőség
és a minőségügy értelmezése a szakértői tevékenység keretei között 9. A
szakértői tevékenység minőségügyi megközelítése 9.1. Bevezetés 9.2. A szakértői
tevékenység minőségbiztosítására vonatkozó igények megjelenése 9.3. A minőségügy
fogalomrendszere a szakértői tevékenységre vetítve (a büntetőeljárás igényei
alapján) 9.4. Megvalósítható-e a szakértői ?minőségbiztosítás?? 9.5.
Minőségellenőrzés, önellenőrzés, belső ellenőrzés, audit 9.6. Összegzés VI.
rész: A szakértő munkájának értékelése. A szakvélemény értékelése 10. A
szakértői tevékenység feletti kontroll, a szakvélemények megfelelőségének
vizsgálata 10.1. Bevezetés 10.2. A szakértők munkájának értékelése az Iszktv.
alapján 10.3. A névjegyzések vezető hatóság minőségügyi szempontú feladatai
10.4. A szakvélemény jogalkalmazói felelőssége 10.5. Összegzés