Tanulmányok Debrecen múltjából Speculum Historiae Debreceniense 21. Szerző:
Orosz István Debreceni Egyetem Történelmi Intézet, 2015 A kötet címében szereplő
két jelkép: a főnix és a bárány a napkoronggal együtt Debrecen címerpajzsában
szerepel, amelynek használatát I. Lipót 1693-ban kiadott szabadságlevele
engedélyezte a város számára, amikor a mezővárosok sorából kiemelte és szabad
királyi várossá tette. A diplomában a címerről a következő leírás szerepel. A
főnix és a bárány ? néhány évtizedet leszámítva ? azóta is a város jelképe s a
rendszerváltozás utáni első közgyűlés kötelességének tekintette, hogy az ősi
címer használatát visszaállítsa. A kutatás azonban azt is feltárta, hogy
Debrecen városa már a lipóti diploma megszerzése előtt is élt ezekkel a
szimbólumokkal A zászlós bárány már szerepel a Szent András templom
(valószínűleg) 14. századból származó zárókövén s elképzelhető, hogy a húsvéti
bárányos címert más városokkal együtt még II. András királytól kapta Debrecen.
Ha keresem az összekötő szálat, amely egységessé teszi az itt olvasható
tanulmányokat, nem egyszerűen az, hogy valamennyi Debrecenről szól. Általános
érdeklődési körömnek megfelelően a politikai történések kevésbé érdekeltek, mint
a társadalom és gazdaság mélyén bekövetkező változások. Ezeknek az írásoknak
döntő többsége is gazdaság- és társadalomtörténeti jellegű. (Orosz István) A
kötet adatai: Kötés: keménykötés Megjelenés éve: 2015 Terjedelem: 240 oldal
Tartalomjegyzék: -Előszó -Debrecen és a magyar városfejlődés -Debrecen útja a
mezővárostól a szabad királyi városig -Debrecen szabad királyi városi statusának
országgyűlési becikkelyezése -Gazdálkodás Debrecenben a szabad királyi várossá
válás után -A belső legelő használata Debrecenben a 18?19. században -Debrecen
1848?49-ben -Magyarország és Debrecen a protestáns pátens idején -A Hortobágy
szerepe Debrecen állattartásában -A földtulajdon szerepe Debrecen vagyonos
polgárai között a 19. század középső harmadában -A polgári földtulajdon
megteremtése Debrecenben -Cívisgazdálkodás-cívismentalitás -A hagyományos elemek
továbbélése Debrecen gazdaságában és társadalmában a 19. század második felében
-A debreceni és sárospataki falukutatás