Történelem és társadalom Régi Magyar Költők Tára, XVIII. század Szerzők: Csörsz
Rumen István, Küllős Imola Universitas Kiadó, 2013 A XVIII. századi
közköltészeti sorozat 3. kötetét alapvetően a társadalmi tematika határozza meg.
Az egyes fejezetek végigkísérik a korabeli magyarországi közélet legfontosabb
színtereit; a hatalmas, 60%-ban invariáns szövegekből álló vershalmazt aszerint
tagoltuk, ahogyan a versek a környező világot láttatják. A magyar történelemhez
és az egykorú nemzetközi politikához kapcsolódó énekektől (I.) a fontosabb
társadalmi csoportok és életpályák-foglalkozások részint idillikus
(propagandisztikus), részint valós helyzetének (II.) bemutatásán keresztül
jutunk el az egyéni, kisközösségi életérzés, a hagyományos, ?ősinek? tartott
rendi viszonyok felbomlásával és a polgárosodáshoz vezető lassú átalakulással
együtt járó morális-etikai válság (III?IV.) olykor filozofikus, nem egyszer
pedig szatirikus közköltészeti visszhangjáig. A kötetet végigolvasva mintha egy
hatalmas, egyre szűkülő tölcséren keresztül szemlélnék a világot, s benne a
közembert. A szélesebb szemhatárú köztörténeti eseményektől indulva egyre inkább
a kis közösségekre, a generációs és nemi csoportok sajátos problémáira, a
családi és egyéni életsorsokra szűkítjük a látómezőt. Magunk is meglepődtünk
azon, hogyan segítették értelmezni a tematikus és időrendbe rakott
szövegcsaládok egymást és a XVIII. századi magyarországi társadalmi, politikai
és magánéleti viszonyokat, a közerkölcsöt. Antológiánkat a feltárt versmennyiség
(összesen 417 szövegcsalád, 1800-nál is több variáns) miatt két, önmagában is
megálló kötetre kellett bontanunk; most a III/A kötetet (230 szövegcsalád)
nyújtjuk be pályázatra. A kettős korpusz főként társadalom- és
mentalitástörténeti forrásértékkel bír, hiteles hivatkozási alapja egyfajta
popular historynak, azaz tulajdonképpen egy ?nem hivatalos? magyar
társadalomtörténet és történelem. Nem lebecsülendő a közreadott versek és dalok
irodalomtörténeti, nyelvi, poétika- és stílustörténeti jelentősége sem. A
közköltészeti szövegkiadások ráirányítják a figyelmet egy elfeledett, s
Európában csak igen kevés országban (lengyel, szlovák, szlovén, orosz, szerb és
horvát nyelven) feltárt kulturális csatorna, irodalmi létmód: a szájhagyomány és
irodalom közötti mediátor egykori létére és fontosságára. A kottás variánsoknak,
illetve a hivatkozott ad notam-jelzéseknek zenetörténeti és vers?tani tanulságai
is vannak. Mindezen összefüggések kibontására természetesen nem
vállal?kozhatunk, de jegyzeteinkben iránymutató ?útjelzőket? helyezünk el a
további filológiai, etnomuzikológiai és folklorisztikai kutatások számára.
Meggyőződésünk, hogy ? az előző két tematikus kötethez hasonlóan (Közköltészet
1, Mulattatók, RMKT XVIII/4. Bp., 2000; Közköltészet 2, Társasági és lakodalmi
költészet, RMKT XVIII/8., Bp., 2006) ? ez a gyűjtemény is irodalomtörténeti
kánonokat kérdőjelez majd meg, kortárs költői-írói életművek topikus
forrásairól, recep?ciójáról és populari?zálódásáról tudósít, illetve bevett
folklorisztikai ?tételeket? tesz pontosabbá, hitelesebbé. Válogatásunk és
szövegkiadásunk tudományos szempontjai, forrásai praktikusan nem változtak az
elmúlt 10-15 év alatt, csak szemléletmódunk (s ezáltal anyagkezelésünk) lett
rugalmasabb, jegyzetelési módszereink csiszoltabbak, hivatkozási és viszonyítási
szempontrendszerünk szélesebb körű. Ez természetesen nemcsak saját érdemünk: e
helyütt is köszönettel tartozunk a kutatásainkat övező bizalomért, termékeny
vitákért, a kibontakozó szakmai diskurzusért és támogatásért valamennyi
irodalmár és néprajzos kollégánknak, lektorainknak, recenzenseinknek és egyetemi
hallgatóinknak. E szövegek igen széles skálán mozognak a propagandisztikus
dicsekvéstől és idilli ábrázolástól a realista panaszokig. A kötet verseinek
időrendjét tekintve csak két fejezetben lépjük át a XVIII. század határát. Mivel
az egész Európát érintő és ideológiailag felkavaró napóleoni háborúk a magyar
rendi társadalmat is megmozgatták, az I. C Politikai közköltészet és
propagandaverseinél, illetve a II. A fejezet katonai és hazafias tematikájánál
1814/15 a korszakhatár. Tekintettel az évek munkájával összegyűjtött szövegek
mennyiségére (a szövegcsaládok száma meghaladja az előző két közköltészeti kötet
együttesét), terjedelmi okokból mértéktartóbban közöljük a sok variánssal
rendelkező verseket és azok folklorizálódott, kései változatait. Főszövegeink
kiválasztásánál előnyben részesítettük az 1800 előtti variánsokat, illetve
azokat, amelyek még nem jelentek meg modern kiadásban. Textológiai elveink és
megoldásaink az előző közköltészeti kötetekhez hasonlóak. A lejegyzők igen
eltérő írásbeli készségei, tudatossága és műveltsége miatt a főszövegeket
modernizált helyesírással közöljük, kivéve a személy- és helyneveket. Romlott
vagy hiányos szövegű variánsoknál az emendálást dőlt betűvel jelöljük. A
lejegyzők gyakran önmaguk korrigálták íráshibáikat (áthúzásokkal,
rájavításokkal, beszúrásokkal); itt az ultima manus elvét követtük, tiszteletben
tartva az egykori szöveggazdák álláspontját. A kéziratokban gyakran fellelhető
rövidítéseket (rep., szt., In. stb.) szintén automatikusan feloldottuk. Az egyes
fejezeteken belül a források kronológiai rendjében adjuk ki a szövegeket, kivéve
az I. A és I. C fejezeteket, ahol a könnyebb áttekinthetőség érdekében a
megverselt témák időrendjét követjük. Kivételes esetben a szoros kapcsolatban
álló, de nem teljesen egykorú szövegcsaládokat is egymás mellett közöljük
(például a Porció-ének két változatát). A hatalmas forrásanyag miatt
szükségképpen korlátoznunk kellett a kötetbe felvett műfajcsoportokat. Nem
közöljük a korban oly divatos verses epika emlékeit (hírverseket, históriás
beszámolókat a Péró-lázadásról, csatákról, bűntényekről, helyi tűzvészekről és
természeti csapá?sok?ról), viszont helyzetdalokat igen. A
Horea?Clo?ca-felkelésről (1784) szóló népszerű szöveget sem adjuk ki, viszont a
Hóra szájába adott, magyar és román nyelven terjedő bűnbánó propaganda?verset
igen. Jóllehet tematikusan ideillenének, pasquillusokat sem válogattunk be ebbe
a kötetbe, mivel e műfajnak a közel?jövőben külön kiadása várható, s mennyisége
miatt teljes külön kötete(ke)t igényel. A diák?életről szóló dalok közül
kihagytuk az exameni verseket és énekeket, amelyek az alkalmi költészet topikus,
de egyedi, szövegszerűen nem variálódó alkotásai, hiszen minden évben és jeles
alkalomra ?újraírták? őket (többnyire a tanárok vagy seniorok) a hagyományos
motívum- és formula?készlet alkalmazásával. Hasonlóképp csak a jegyzetek közt, a
műfaji bevezetőben utalunk a diákok szer?vezett kirándulásain (recreatio)
énekelt alkalmi dalokra. Az egyes szövegcsaládok filológiai jegyzeteiben (az
előző közköltészeti kötetekhez hasonlóan) a források neve betűhíven, a versek
címe és kezdősora modern átírással szerepel. A kéziratos és nyomtatott variánsok
forrásait időrendben, római számozással közöljük, a főszövegeket + jelöli.
Utalunk a terjedelemre, az egyes változatok ?rokoni? kapcsolataira és a kiadott
főszövegekhez való viszonyára. Néhány egyedi strófát is közlünk, illetve azokat,
amelyek előfordulnak a XIX?XX. századi népköltési gyűjteményekben. Feltárjuk a
versek hazai előképeit, belső összefüggéseit más közköltési szövegcsaládokkal,
műfajokkal, műformákkal (mint pl. az iskolai színjátékok), illetve az egykorú
magyar és európai irodalommal. Keveréknyelvű szövegek esetén itt adjuk meg az
idegen, néha eltorzult, hallás után lejegyzett, hibás ortográfiájú szavak,
továbbá a latin verscímek fordítását. A főszövegek variáns- és sorszámára
hivatkozva a jegyzetekben adjuk meg a történelmi sze?mélyi?ségek, események
legfontosabb eligazító adatait, valamint a metaforikus, szimbolikus utalások
magyarázatait, a proverbiális kifejezések feloldását. A Szótárban csak a
mitológiai hősök, antik istenségek nevét és jelentését, valamint az idegen
(leg?többször latin) eredetű, a régi és tájnyelvi szavak, szóváltozatok
magyarázatait találja meg az olvasó. Az egykorú kottákat és a megfejthető
nótautalásokat G-záróhangra transzponálva közöljük az adott szöveg jegyzeteinek
végén. A dallamváltozatok időhatárát a szövegcsaládokkal párhuzamosan 1840 körül
húztuk meg; kivételt jelent a pápai joghallgató, Kiss Dénes gyűjteménye (1844),
Almási Sámuel Magyar Dalnok című kéziratának 1850-es évekbeli folytatásai
(Kolozsvár), valamint Arany János dalgyűjteménye (1874), amely jórészt az
1820?30-as évek repertoárját, a költő gyermek- és diákkori emlékeit őrzi.
Mindkét kötetet kéziratos és nyomtatott forrásjegyzék, a hivatkozott
szakirodalom, a verscímek, a kezdősorok és a nótajelzések mutatója, valamint a
szótár egészítik ki. Illusztratív céllal XVIII. századi kéziratok és
ponyvanyomtatványok egy-egy oldalát is közöljük. Külön köszönetet mondunk Heltai
Ágnes, Szilágyi N. Zsuzsa, Szilágyi N. Sándor, Hubert Ildikó, Violáné Bakonyi
Ibolya, Hovánszki Mária, P. Vásárhelyi Judit, Kakasy Judit, Debreczeni Attila,
Kilián István, Korompay H. János, Kobzos Kiss Tamás, Margócsy István, Medgyesy
S. Norbert, Sirató Ildikó, Kolumbán Judit, Lengyel Réka, Nagy Krisztina és
Zsigmond Benedek segítségéért, illetve a pápai református kollégium könyvtára,
az OSZK Kézirattára és Kisnyomtat?ványtára, az MTAK Mikrofilm- és Kézirattára, a
Ráday Gyűjtemény dolgozóinak, valamint az Arany János kritikai kiadás (OTKA K
91076) alkotóközösségének. A forrásantológia létrejöttét nemcsak az OTKA F
48440. és PUB-F 107736. számú pályázata támogatta, hanem szakértő tanácsaival
folyamatosan segítette lektorunk és állandó konzulensünk, egyben
társ-sorozatszerkesztőnk, Szilágyi Márton is, akinek úgyszintén köszönettel
tartozunk. Végül szeretettel és hálával emlékezünk előző két kötetünk
lektoraira, Stoll Bélára (1928?2011) és Kerényi Ferencre (1944?2008). Hajdani
útmutatásaik, bíráló és segítő megjegyzéseik az új kötet előmunkálata során is
szemünk előtt lebegtek. Csörsz Rumen István ? Küllős Imola A kötet adatai:
Formátum: 170x240x43 mm Kötés: Keménykötés Megjelenés éve: 2013 Terjedelem: 696
oldal Tartalomjegyzék: TÁRSADALMI KÖLTÉSZET III/A I. TÖRTÉNETI ÉS POLITIKAI
KÖZKÖLTÉSZET I. A. Magyar történeti tárgyú énekek I. B. Kuruc tárgyú
közköltészet I. C. Politikai közköltészet, propagandaversek (1812-ig) II. A
TÁRSADALMI ÉLET KÖLTÉSZETE II. A. Katonadalok, toborzók, marsok II. A. 1.
Toborzók, insurgens dalok, propagandaversek II. A. 2. Marsok, indulók II. A. 3.
Katonaélet II. B. A diák- és papi élet költészete II. B. 1. A diákélet
költészete II. B. 2. A papi élet költészete II. C. Foglalkozási dalok II. C. 1.
Propagandaversek és idillek II. C. 2. Életképek II. D. Törvényen kívüliek
(lator- és betyárköltészet) II. E. Vegyes dicsekvő dalok