Szerkesztő: Dr. Takács Éva Szerzők: Dr. Barna István, Alföldi Sándor, Barna
Istvánl, Benczúr Béla, Farsang Csaba, Járai Zoltán, Jermendy György, Kiss
István, Páll Dénes, Simonyi Gábor, Szegedi János, Tamás Ferenc, Deák György,
Kárpáti István, Ladányi Erzsébet, Mátyus János, Tislér Tamás, Zakar Gábor
SpringMed Kiadó, 2014 A hazai felnőtt lakosságban a hypertonia prevalenciája
meghaladja a 35%-ot , a nyugdíjasok körében eléri a 65%-ot. Napjainkban a
magasvérnyomás-betegség ? a cardiovascularis betegségek egyik leggyakoribb
rizikófaktora ? a leggyakrabban előforduló megbetegedések egyike. A hypertonia
oka is és következménye is lehet a vesebetegségnek. Becslések szerint
Magyarországon 6000 ezer lakosnak van középsúlyos vagy súlyos veseelégtelensége.
2013-ban több mint 12 000 beteg került vesepótló kezelésre, több mint 50%-uk
hypertonia és diabetes következtében. Mind a magasvérnyomás-betegség, mind a
vesebetegség megelőzésében, felismerésében, megfelelő kezelésében kimagasló
szerep jut a családorvosoknak. Rájuk hárul a betegségek felkutatása,
felismerése, gyógykezelése és a betegek élethosszig tartó ellátása, gondozása.
Ebben a kötetben a szakma hazai kiválóságai gyűjtötték össze a hypertonia- és
nephrologiai kutatások legújabb gyakorlati tudnivalóit és a tudományos
vizsgálatok legfrissebb eredményeit. Bízunk benne, hogy az aktuális ismeretek
összegzése hatékony segítséget jelent a háziorvosi gyakorlatban. A kötet adatai:
Formátum: puhafedeles Kötés: ragasztókötött Megjelenés éve: 2014 Terjedelem: 480
oldal Tartalomjegyzék: 1.A hypertonia epidemiológiája, rizikófaktorai (Dr.
Szegedi János) 1.1.A hypertoniabetegség epidemiológiája 1.2.A hypertonia
gyakoriságát befolyásoló tényezők 1.2.1.A kor és a hypertonia 1.2.2.A nem és a
hypertonia 1.2.3.Az elhízás és a hypertonia 1.2.4.A diabetes mellitus és a
hypertonia 1.2.5.A hypertoniaprevalencia és a genetika 1.2.6.A hypertonia és a
földrajzi környezet 1.2.7.A hypertonia és a szociodemográfiai tényezők
1.2.8.Hypertonia és egyéb okok 2.A hypertonia diagnózisa, a vérnyomás mérése
(Dr. Barna István) 2.1.A családi és a klinikai kórtörténet 2.2.Fizikális
vizsgálat 2.3.A vérnyomás mérése 2.3.1.A vérnyomás méréséhez ajánlott standard
körülmények 2.3.2.Önvérnyomásmérés 2.3.3.Ambuláns vérnyomás-monitorozás 2.3.4.A
vérnyomás normális és kóros értékei 2.4.Kémiai laboratóriumi vizsgálatok
2.5.Eszközös vizsgálatok 2.6.Képalkotó vizsgálatok 3.Másodlagos hypertoniák
(Prof. dr. Páll Dénes) 3.1.Általános megfontolások 3.1.1.A másodlagos
hypertoniák gyakorisága, formái 3.1.2.A secundaer formák gyanújelei 3.1.3.A
másodlagos hypertoniaformák szűrése 3.2.Renoparenchymás hypertonia
3.2.1.Diabeteses nephropathia 3.2.2.Hipertenzív nephrosclerosis 3.2.3.További
okok 3.2.4.Eltérő okok ? közös patomechanizmus, terápia 3.3.Renovascularis
hypertonia 3.4.Primaer hyperaldosteronismus 3.5.Obstructiv alvási apnoe
szindróma 3.6.Gyógyszerek és toxicus anyagok által okozott másodlagos
hypertoniák 3.6.1.Nem szteroid gyulladáscsökkentők és ciklooxigenáz-2-gátlók
3.6.2.Glükokortikoidok 3.6.3.Oralis antikoncipiensek 3.6.4.További gyógyszerek
3.6.5.Toxicus ágensek 3.7.További, ritkább másodlagos hypertoniaformák
3.7.1.Phaeochromocytoma 3.7.2.Cushing-szindróma 3.7.3.Hyperthyreosis
3.7.4.Hypothyreosis 3.7.5.Primaer hyperparathyreosis 3.7.6.Coarctatio aortae 4.A
hypertonia nem gyógyszeres kezelése (Dr. Barna István) 4.1. Túlsúly 4.2.
Sófogyasztás 4.3. Fizikai aktivitás 4.4. Dohányzás 4.5. Alkoholfogyasztás 5.Az
antihipertenzív szerek fő hatásai, mellékhatásai, kölcsönhatásai,
ellenjavallatai (Prof. dr. Farsang Csaba) 5.1. Az antihipertenzív szerek
csoportosítása 5.1.1. Az adrenerg receptorokra ható készítmények 5.1.2.
Imidazolin I-1-receptor-agonisták 5.1.3. Diuretikumok (DIU) 5.1.4. A
renin-angiotenzin-aldoszteron rendszerre ható szerek 5.1.5.
Kalciumcsatorna-gátlók (CCB) 5.1.6. Direkt vazodilatátorok (VD) 5.2. Az
antihipertenzív szerek alkalmazása 5.2.1. Monoterápia 5.2.2. Kombinációs terápia
6.Hypertonia és szívbetegség. A szövődmények és a társbetegségek felismerése és
kezelése a háziŹorvosi gyakorlatban (Prof. dr. Járai Zoltán) 6.1.Bevezető 6.2.A
hipertenzív szívkárosodás patogenezise ? a bal kamrai remodelláció kialakulása
6.3.A balkamra-hyperthrophia és a remodelláció formái és prognosztikai
jelentősége 6.4.A balkamra-hyperthrophia és a remodelláció diagnózisa 6.5.A
hipertenzív szívbetegség klinikai megjelenési formái 6.5.1.Szívelégtelenség
6.5.2.Ischaemiás szívbetegség 6.5.3.Ritmuszavarok 6.6.A hipertenzív szívbetegség
kezelése 6.6.1.A balkamra-hyperthrophia és a remodelláció kezelése 6.6.2.A
szívelégtelenség kezelése hypertoniásokban 6.6.3.Az ischaemiás szívbetegség
kezelése hypertoniásokban 6.6.4.A pitvarfibrillatio kezelése hypertoniásokban
6.7.Összefoglalás 7.Hypertonia és vesebetegség ? a szövődmények és a
társbetegségek felismerése és kezelése a háziŹorvosi gyakorlatban (Prof. dr.
Kiss István) 7.1.Hypertonia és vesebetegség 7.1.1.Hypertoniával járó
renoparenchymás vesebetegségek 7.1.2.Hipertenzív nephropathia
7.2.Vérnyomáscsökkentő és a vesebetegség progresszióját gátló terápia
7.3.Krónikus dializált hypertoniás vesebetegek 7.4.Hypertonia
vesetranszplantáció után 7.5.Összefoglalás 8.Hypertonia és az agy betegségei ? a
szövődmények és a társbetegségek felismerése és kezelése a háziŹ orvosi
gyakorlatban (Prof. dr. Farsang Csaba?Dr. Kovács Tibor?Prof. dr. Bereczki
Dániel) 8.1.Hypertonia és cerebralis keringésszabályozás 8.2.Hypertonia és
transitoricus ischaemiás attack 8.2.1.Definíció 8.2.2.A TIA jelentősége 8.2.3.A
TIA tünetei 8.2.4.Terápia 8.3.Hypertonia és stroke 8.3.1.A stroke jelentősége
8.3.2.Az antihipertenzív terápia jelentősége 8.3.3.Ischaemiás stroke
8.3.4.Haemorrhagiás stroke 8.3.5.Hypertonia és secundaer stroke-prevenció
8.3.6.Hipertenzív encephalopathia 8.3.7.Hypertonia és kognitív diszfunkció 9.A
hypertonia és a diabetes jellemzői, kezelése a háziorvosi gyakorlatban (Prof.
dr. Jermendy György 9.1.Hypertonia metabolikus szindrómában 9.2.Hypertonia
praediabetesben 9.3.Hypertonia újonnan kialakult 2-es típusú diabetesben
9.4.Hypertonia manifeszt 2-es típusú diabetesben 9.5.Hypertonia 1-es típusú
diabetesben 9.6.Antihipertenzív kezelés diabetes mellitusban
9.6.1.Kockázat-besorolás 9.6.2.Az antihipertenzív kezelés célértékei 9.6.3.A nem
gyógyszeres kezelési lehetőségek és jelentőségük 9.6.4.Antihipertenzív
gyógyszerek 9.6.5.A kombinált antihipertenzív kezelés gyakorlata diabetesben
9.6.6.A gyógyszeres kezelés mellékhatásainak jelentősége 9.7.A cardiovascularis
kockázat befolyásolásának késői hatása 9.8.A Magyar Diabetes Társaság megújított
szakmai irányelve (2014) 9.8.1.Nephropathia diabetica 9.8.2.Hypertonia
diabetesben 10.Endokrin hypertoniák (Dr. Alföldi Sándor) 10.1.Primaer
hyperaldosteronismus 10.2.Cushing-szindróma 10.3.Phaeochromocytoma 11.A
hypertonia és az obesitas felismerése és kezelése a háziorvosi gyakorlatban (Dr.
Simonyi Gábor) 11.1.LDL-koleszterin 11.2.HDL-koleszterin 11.3.Trigliceridek
11.4.Non-HDL-koleszterin 11.5.Kockázatbecslés és a hazai lipidcélértékek az
V.Kardiovaszkuláris Konszenzus Konferencia ajánlásai alapján 11.6.A
dyslipidaemiák nem gyógyszeres kezelése 11.6.1.A diéta szerepe 11.7.Hypertonia
és elhízás 11.7.1.Az elhízás felismerése és kezelése 11.7.2.A háziorvos helye és
szerepe az elhízás kezelésében 11.7.3.Az elhízás kezelésének és gondozásának
alapja a háziorvosi szinten 11.7.4.Az elhízás sebészi kezelése 11.7.5.Az
alternatív kezelési módok szerepe 12. Sürgősségi állapotok felismerése és
kezelése a háziorvosi gyakorlatban (Dr.Benczúr Béla) 12.1.Definíció
12.2.Epidemiológia és prognózis 12.3.Kórélettan ? provokáló tényezők
12.4.Klinikai kép 12.5.Diagnosztika 12.6.Kezelés 12.6.1.Az ellátás speciális
szempontjai 12.7.Összefoglalás 13.A hypertoniás betegek gondozása a háziorvosi
gyakorlatban (Dr.Tamás Ferenc) 13.1.Felkutatás 13.1.1.Eseti vérnyomásmérés
13.1.2.HBPM, ABPM 13.2.Diagnózis 13.3.Alapvizsgálatok, rizikóállapot,
rizikóbecslés 13.4.Vérnyomáscsökkentő kezelés 13.4.1.Nem gyógyszeres kezelés
13.4.2.Gyógyszeres kezelés 13.5.Folyamatos, aktív megfigyelés 13.5.1.A
folyamatos gondozás során figyelmet érdemlő problémák 13.5.2.A
vérnyomáscsökkentő kezelés felülvizsgálata 13.6.A vérnyomásmérés és a
vérnyomás-ellenőrzés 13.6.1.A vérnyomás otthoni önellenőrzése 14.A
vesebetegségek diagnózisa (Dr. Barna István) 14.1.A vizelet vizsgálata 14.1.1.A
vizelet tesztcsíkvizsgálata 14.1.2.A vizelet üledékvizsgálata
14.1.3.Vizelettenyésztés 14.2.Laboratóriumi vizsgálatok 14.2.1.Kreatinin
14.2.2.Maradéknitrogén 14.2.3.Egyéb laboratóriumi vizsgálatok 14.3.Radiologiai
differenciáldiagnosztika 14.4.A vese szövettani vizsgálata 15.A
glomerulonephritisek diagnózisa és kezelése (Dr. Tislér András) 15.1.Bevezetés
15.2.A glomerularis károsodás mechanizmusa 15.3.A glomerularis károsodás
klinikai megjelenése 15.4.Heveny nephritis-szindróma 15.4.1.Poststreptococcalis
glomerulonephritis 15.5.Rapidan progrediáló glomerulonephritis-szindróma
15.5.1.Anti-GBM antitestek okozta glomerulo-nephritis 15.5.2.ANCA-pozitív
kisérvasculitis 15.6.Nephrosis-szindróma 15.6.1.Minimális elváltozással járó
nephropathia 15.6.2.Focalis segmentalis glomerularis sclerosis
15.6.3.Membranosus nephropathia 15.6.4.Diabeteses nephropathia 15.7.Tünetszegény
vizeleteltérések 15.7.1.IgA-nephropathia 15.8.Változatos nephrologiai képpel
járó szisztémás megbetegedések 15.8.1.Lupusnephritis 15.8.2.Cryoglobulinaemiás
vasculitis 15.8.3.Thromboticus microangiopathia 16.A tubulopathiák diagnózisa és
kezelése (Dr. Deák György) 16.1.Tubulointerstitialis betegségek 16.1.1.A
tubulointerstitium anatómiája 16.1.2.A tubulointerstitium funkciói 16.1.3.A
tubulointerstitialis betegségek etiológiája 16.2.Akut veseelégtelenséggel járó
tubulointerstitialis kórképek 16.2.1.Ischaemiás akut tubularis necrosis
16.2.2.Toxicus eredetű akut tubularis lesio/necrosis 16.2.3.Akut
tubulointerstitialis nephritis 16.2.4.Tubulusok obstructiója,
kristálynephropathia 16.3.Krónikus tubulointerstitialis betegségek
16.3.1.Klinikai jellemzők 16.3.2.Anyagcsere-betegségek
16.3.3.Refluxnephropathia, obstructiv nephroŹpathia, idült pyelonephritis
16.3.4.Cystás vesebetegségek 16.3.5.Glomerulonephritisek, immunbetegségek
16.3.6.Vascularis betegségekhez társuló interstitialis nephritis
16.3.7.Könnyűláncok által okozott tubulopathia 16.3.8.Egyéb, tubulopathiát okozó
szerek 17.Akut vesekárosodás (Dr. Kárpáti István) 17.1.Az akut vesekárosodás
okai 17.1.1.Praerenalis akut vesekárosodás 17.1.2.Renalis akut vesekárosodás
17.1.3.Postrenalis akut vesekárosodás 17.2.Az akut vesekárosodás tünetei és
lefolyása 17.2.1.Bevezető szakasz 17.2.2.Oligo-/anuriás, uraemiás stádium
17.2.3.Polyuriás fázis 17.2.4.Restitutio 17.3.Az akut vesekárosodás kórisméje
17.3.1.Postrenalis akut vesekárosodás 17.3.2.Praerenalis akut vesekárosodás
17.3.3.Renalis típusú akut vesekárosodás 17.4.Az akut vesekárosodás kezelése
17.4.1.Konzervatív kezelés 17.4.2.Vesepótló kezelési módszerek 17.5.Kórjóslat
18.Idült vesebetegség (Dr. Mátyus János) 18.1.Az idült vesebetegség fogalma,
gyakorisága, jelentősége 18.2.A háziorvos diagnosztikai feladatai idült
vesebetegségben 18.2.1.Szűrővizsgálatok végzése 18.2.2.A vesebetegség idült
voltának megállapítása 18.2.3.Az idült vesebetegséghez vezető ok megŹállapítása
18.2.4.Az idült vesebetegség beosztása, súlyosŹságának megállapítása 18.2.5.Az
idült vesebetegség progressziójának megállapítása 18.2.6.A nephrologiai beutalás
szükségességének elbírálása 18.3.A háziorvos feladatai az idült vesebetegség
kezelésében 18.3.1.Az alapbetegség kezelése 18.3.2.A progresszió lassítása
18.3.3.A szövődmények megelőzése, kezelése 18.3.4.Lipidszintcsökkentő kezelés
18.3.5.Az anaemia vizsgálata, kezelése 18.3.6.A kalcium- és a foszforanyagcsere
zavarának megelőzése, kezelése 19.Az étrend szerepe a nephrologiai kórképek
kezelésében (Dr. Zakar Gábor) 19.1.Étrendi kezelés, táplálásterápia a háziorvosi
gyakorlatban 19.2.A táplálásterápia nephrologiai eszköztára 19.3.A hypertonia és
egyes veseszindrómák táplálásterápiája 19.3.1.A hypertoniás betegek étrendi
kezelése 19.3.2.A csökkentett (optimalizált) fehérje- és foszfordiéta indoka és
gyakorlata 19.3.3.A nagymértékű proteinuriával járó állapotok étrendi kezelése
19.3.4.Pangásos szív- és veseelégtelen betegek étrendi kezelése
19.3.5.Veseelégtelen diabeteses betegek étrendje 20.A vesekőbetegség diétája
(Dr. Zakar Gábor) 20.1.A folyadékbevitel növelése 20.2.A kalcium- és az
oxalátbevitel szerepe, a vizelettelítettség csökkentése 20.3.A C-vitamin ? a
?belső oxalátterhelés? szerepe 20.4.A B6-vitamin ? az oxalátlebontás tényezője
20.5.A kristályképződés gátlása ? a citrát és a kálium szerepe 20.6.A nátrium ?
a csökkentett sóbevitel szerepe 20.7.Az állati fehérjék ? a vizeletsavanyodás
szerepe 20.8.A magnézium szerepe ? az oxalát megkötése 20.9.A szénhidrátok ? a
kalcium- és a húgysavkövesség kockázatának növelése 20.10.Étrendi megfontolások
húgysavkövességben 20.11.Cisztinkövesség 20.12.Kalcium-foszfát-kövek
21.Vesepótló kezelések (Prof. dr. Kiss István?Dr. Ladányi Erzsébet)
21.1.Hemodialízis (Prof. dr. Kiss István) 21.1.1.Krónikus vesebetegség 21.1.2.A
krónikus vesebetegség tünetei 21.1.3.A krónikus vesebetegség progressziója
21.1.4.A krónikus vesebetegség terápiája 21.2.Peritonealis dialízis (Dr. Ladányi
Erzsébet) 21.2.1.Mikor kezdjük el a krónikus ambuláns peritonealis dialízist?
21.2.2.A CAPD lényege és technikája 21.2.3.A PD-kezelés legfontosabb jellemzői
21.2.4.A PD-kezelés indikációja 21.2.5.A PD-kezelés ellenjavallata 21.2.6.A
PD-kezelés típusai 21.2.7.Gyulladásos szövődmények PD-kezelés mellett 21.2.8.Nem
gyulladásos szövődmények PD-kezelés mellett 21.2.9.Az intézeti ellenőrzés
rendszere és feladatai 21.2.10.Váltás a vesepótló kezelési modalitások között
21.2.11.A háziorvos szerepe és teendői a PD-kezelt beteg ellátása kapcsán
22.Vesetranszplantáció (Dr. Remport Ádám) 22.1.A vesetranszplantáció helye a
végstádiumú veseelégtelenség kezelésében 22.2.A veseátültetés indikációja és
ellenjavallatai ? ki alkalmas recipiensnek? 22.3.A veseátültetés immunológiai
feltételei 22.4.A vesedonáció és a veseallokáció 22.5.Élődonáció 22.6.A
veseátültetés műtétje, a korai posztoperatív időszak és a gondozás 22.7.A
transzplantációval járó immunológiai szövődmények 22.8.Az immunszuppresszív
terápia 22.9.Infekciók és malignus betegségek 22.10.A veseátültetett mint
vesebeteg ? a vesegraftŹ diszfunkció 22.11.A cardiovascularis kockázati tényezők
és kezelésük 22.12.Anaemia és csontanyagcsere 22.13.Életmód és étrend
22.14.Egyéb általános orvosi problémák