Ferenczi Sándor (1873?1933) a pszichoanalízis kezdeti időszakának egyik
legfontosabb alakja és egyik legtermékenyebb teoretikusa, Freud kedvenc
tanítványa volt. Hosszú ideig viharos apa-fia viszony volt közöttük, melyben az
elbűvölés és az emancipáció iránti vágy uralkodott. De a dráma elsősorban
Sándor, a szeretője, Gizella és annak lánya, Elma közötti érzelmi bonyodalomban
bontakozik ki: Ferenczi analízisbe veszi a két nőt, majd miután beleszeretett
Elmába, továbbküldi terápiára Freudhoz. Hamarosan levelek és vallomások
keringenek minden irányban, az érzések és díványok legnagyobb zűrzavarában. Ez a
könyv nem tudományos értekezés, és nem is klasszikus életrajz. Egy valószínűtlen
barátság és egy végzetes szerelmi négyszög szívszorító története, egy látomásos
analitikus és egy csodálatos vesztes portréja.