Orlando, a költői hajlandóságú, gyönyörű nemesifjú az Erzsébetkori Angliában
látta meg a napvilágot. Életében szerepet kap Shakespeare, kalandjai során
megismerkedik és kapcsolatba kerül egy szép, de csapodár orosz hercegnővel,
magával a királynővel, a nagy Erzsébettel, a londoni alvilág számos tagjával,
egy előkelő román hölggyel, a török szultánnal, egy csapat vándorcigánnyal.
Törökországban nemet vált, majd Angliába hazatérve átcsöppen a XVIII. századba s
a korabeli irodalmi szalonokba. A század nem nyeri el a tetszését, átvált a
XIX-be _x0096_ mind közül a legálszentebbe, a dagályos építészet, a krinolinok
és a jegygyűrűk világába. Férjhez megy, s végre kiadják több száz éven át
készült remekművét, egy hosszú költeményt. Utoljára a XX. században látjuk,
hever az ősi otthon tölgyfája alatt, próbál rendet tenni sokféle megtestesülése
között, s várja haza férjét, a hajóskapitányt _x0096_ akiről talán csak az
utolsó pillanatban derül ki, hogy férfi-e valóban. Különös, szertelen, merész
regény _x0096_ tónusa néha elbűvölő, néha infantilis, aztán maróan szatirikus
meg egészen személyes is, s mintha azt üzenné, mindnyájan androgünök vagyunk, s
nem mindig tőlünk függ, hogy melyik _x0084_nemünk_x0094_ dominál. Az első angol
kiadást az írónő szerelme-barátnője, Vita Sackville-West férfiruhás fotói
díszítették. Virginia Woolf (1882_x0096_1941) a modern angol próza, a lélektani
regény, a tudatfolyam-technika egyik megteremtője és legnagyobb hatású művelője,
a Bloomsbury-kör nevű irodalmi csoport alapítója, amelyben a XX. század első
felének legjelesebb angol művészei és tudósai (T. S. Eliot, E. M. Forster,
Lytton Strachey, J. M. Keynes) tevékenykedtek. Fontosabb regényei: Mrs. Dalloway
(1925), A világítótorony (1927), Orlando (1928), Hullámok (1931), Felvonások
között (1941).