Varázsló asszonyt ne hagyj életben Szerző: Denisa Fulmeková Fordító: Tóth
Ozsvald Zsuzsanna Gondolat Kiadó, 2026 Felső-Magyarország egyik első
boszorkányégetésére 1602. május 24-én került sor: Pozsonyban máglyára küldték
Borlobás, született Tóth Ágotát. A vádpontok: közösülés az Ördöggel, rontás
hozása a helyi mészáros üzletére, vakság okozása? A Pozsonypüspökire való
asszonyt a Mihály-kapu előtt végezték ki. A per fennmaradt iratai megőrizték
nevét, ma pedig emléktábla is felidézi az ?első pozsonyi boszorkány? sorsát. A
szerző, Denisa Fulmeková a korabeli forrásokból kiindulva az ő lehetséges
történetét írta meg magával ragadó kisregényében. Tömeghisztéria, vakbuzgóság,
irigy szomszédok, rivális gyógyító vagy méregkeverő asszonyok feljelentései,
ráadásként egy utazásai miatt távol levő férj ? és kész is a gyúanyag, a per
vége pedig a korszakban nem kérdéses. A feminista tandrámán túlmutatva
megelevenedik a falusi környezet mindennapi élete, ahol a hétköznapi konyhában
csak kis helyet foglal el a gyógyfüves ládika. Annál hangsúlyosabb a szereplők
rosszindulatú mesterkedése, pletykálkodása, amely a főhős tragédiájához vezet. S
hogy a halála csak a hóhért rendíti meg, az az évszázadok távlatából is arcul
üti az olvasót. Henker Péter meghatottan húzta végig a kezét a családi palloson,
amely a falon lógott. Az apja említette egyszer neki, hogy ha valaki belép
hozzájuk, és a pallos megmozdul, az azt jelenti, hogy az illető hóhér által
pusztul el. Péter gyakran gondolt az apjára, szakmája becsületes, annak minden
fortélyát ismerő mesterére. Az emberek, bár fényes nappal kerülték őket, az
igaz, de az éj leple alatt szaladtak hozzájuk, mint a patkányok. Jöttek sebeket
gyógyító kenőcsért, kéregettek egy-egy darab kötelet az akasztott nyakáról,
egy-egy foszlányt a véres ruhájából. Vagy megkérdezték, nyílik-e az akasztófa
alatt mandragóra, s az apja nem hozna-e nekik belőle. A boszorkányságokat az
apja igyekezett elkerülni, de kenőcsöt mindenkinek szívesen adott, és ugyanúgy
bárkinek helyére rakta az eltört csontját, talán még a közönséges felcsereknél
is több praktikát ismert. (Részlet a regényből) DENISA FULMEKOVÁ (1967): szlovák
író, újságíró. Első könyvét (Tak ?o teda?, 2001, novellák) Mina Murrayová
álnéven publikálta, amit 2004-ben Som takmer pre? című verseskötete, valamint
Peter Macsovszkyval közösen írt posztmodern regénye, a pozsonyi elitet
kifigurázó Klebetromán követett. Könyvei elsősorban kortárs női sorsokat,
családi kapcsolatokat boncolgatnak (Dve ?iarky nádeje, Jedy, Topánky z papiera,
?akáre?, Materská, Úzkos?, My pôjdeme inokedy), de írt gyerekkönyvet (?u?o) és
ezotériához kapcsolódó köteteket is (Tarot, Magická sila bylín, Magická sila
sviatkov). Érdeklődése az utóbbi években a történelmi témákkal bővült, ennek
lenyomata a nagyszülei tragikus történetét feldolgozó Konvália, továbbá a Doktor
Mráz című második világháborús regény, melyek mindegyike az Anasoft litera díj
döntősei közé került. Az ebbe a sorba tartozó Agáta című kisregény a szerző
harmadik magyarul olvasható könyve, A remény vonalai (2010) és a Konvália (2021)
után. A kötet adatai: Formátum: 135 x 210 mm Kötés: kartonált Megjelenés éve:
2026 Terjedelem: 120 oldal