1956. Ezúttal nem egy cikkről van szó, nem egy tudósításról, egy riportról. Nem
arról van szó, hogy Pesten érlelődik valami, s nem is arról, hogy kitört a
forradalom. Nem arról van szó, hogy ismét tankok járnak Pest utcáin, és nem is
arról, hogy Magyarország független lesz-e. Gordon Zsigmondnak, a sokat látott
bűnügyi újságírónak nem a Parlament előtti sortűzről, a Corvin-közről és a
háttérben az ország sorsát befolyásoló erőkről kell cikket írnia, és nem is
arról, hogy miként harcolnak az emberek Budapesten a szabadságukért. Nem arról
kell tudósítania a világot, hogy Pesten megállt az élet, a rádió épületénél
harcok dúlnak, nem is arról, hogy mi történik azokkal, akiket ávósnak néznek.
Gordon Zsigmondnak most egy gyilkost kell megtalálnia, aki a szeretteire jelent
halálos veszélyt, egy gyilkost, akit ha ő nem állít meg, senki sem fog. Tennie
kell mindezt egy városban, ahol a becsület és a tisztesség sajátos fogalmakká
váltak, egy városban, ahol csak saját magában bízhat, meg abban, hogy
mindenkinek és mindennek ára van. Még gyilkosnak és áldozatának is. A magyar
krimi megteremtőjének is hívott Kondor Vilmos nemzetközi sikerű Bűnös Budapest
regényfolyamát már nem kell bemutatni az olvasóknak. A Budapest novemberben
1956. őszén játszódik, a forradalom kellős közepén, a városnak olyan arcát
mutatva meg, amelyről nem sok szó esett az elmúlt fél évszázadban.