
Szabó Helga: Ének-zene 4.o.
Tantárgy: Ének-zene Évfolyam: 4. A tankönyvjegyzéken szerepel. Az emelt óraszámú
4. osztály tankönyve jól áttekinthetően építkezik. Az előző évek előkészítése
után tudatosul és összegeződik a régi és új stílusú népdalok jellegzetessége. A
magyar népzenei anyagból kiindulva újabb zenei világ bontakozik ki: régi magyar
táncok, régi magyar történeti és egyházi énekek, szomszéd népek dalai, középkori
európai műzene, nyugat-európai kánonok, Bartók és Kodály népdalgyökerű zenéje.
Ritmikai és dallami világában a magyar népzenétől idegen zenei elemekre kerül
sor, melyekkel a következő évek stílusjegyei alapozódnak. A csoportos éneklés
egyszólamúsága mellett a többszólamú ének egyre gazdagabb zeneirodalomból
meríthet. Kodály Zoltán Bicinia Hungarica füzeteiből, Bartók kórusaiból, Bárdos
Lajos, Szőnyi Erzsébet biciniumaiból szebbnél-szebb darabok éneklésére nyílik
lehetőség. A Zsigmond-kori Húsvéti ének a 15. sz.-i vallásos zenei világot
idézi, kedvelt darabja a tankönyvnek. A tankönyv szerkezetében folyamatos
gondolkodás érvényesül az énekes és hangszeres darabok egymást kiegészítő
időbeli és stílusbeli kapcsolatával. Korszerű az integráció alkalmazása
dallamdíszítés és díszítőművészet, a lakodalmas népszokás teljes átélése és régi
magyar táncok hangszeres muzsikája között. Ezek és a régmúlt századok európai
dallamai, mindezek együttvéve a középkori egyszólamúság és reneszánsz
többszólamúság megértésére készít elő. A készségfejlesztésben elsősorban a
magyar népdalok stílusmeghatározó ismerete, a parlando, rubato, kis
hangterjedelmű dalok recitáló dallamköre, a 3/4, a 3/8, a 6/8 a magyar népdalban
és a 3/8 és a 2/8 váltakozása a meghatározó. A lakodalmas népszokás egy részének
kottáról való megtanulása, a párbeszédek dramatizálása a lakodalmas játék során
forrása lehet a különleges hangulatú óráknak. A hangszeres tánczenét
megszólaltathatják a hangszeren tanulók Kodály Háry János daljátékával történő
ismerkedés a dramatizált előadás értékes, népszerű forrása. A francia, német,
angol kánonok a későbbi funkciós zenei tanulmányok előhírnökei. A szlovák
népdalok és a Bartók-szemelvények olvasásánál a líd hangsor, más zenével
kapcsolatban a dúr és moll tonalitás megfigyelésére van lehetőség. A
kérdés-felelet szerkezetű dallamokban a periódusszerkesztés előkészítésével
találkoznak a gyermekek. Az abszolút rendszer ismerete a 3 kereszt és a 3 bé
előjegyzésig bővül. A hangközismeret a tiszta kvart, a kis és nagy szext
hangközök tudatosításával, sokféle gyakorlásával válik hallásfejlesztővé. Az
improvizáció forrása az évi ismeretek játékos alkalmazása. A furulyajáték anyaga
a megismert ritmikai, metrikai, dallami elemek használata. A dúr és moll
tonalitás, a ri-di-ma módosítások játéka.
4. osztály tankönyve jól áttekinthetően építkezik. Az előző évek előkészítése
után tudatosul és összegeződik a régi és új stílusú népdalok jellegzetessége. A
magyar népzenei anyagból kiindulva újabb zenei világ bontakozik ki: régi magyar
táncok, régi magyar történeti és egyházi énekek, szomszéd népek dalai, középkori
európai műzene, nyugat-európai kánonok, Bartók és Kodály népdalgyökerű zenéje.
Ritmikai és dallami világában a magyar népzenétől idegen zenei elemekre kerül
sor, melyekkel a következő évek stílusjegyei alapozódnak. A csoportos éneklés
egyszólamúsága mellett a többszólamú ének egyre gazdagabb zeneirodalomból
meríthet. Kodály Zoltán Bicinia Hungarica füzeteiből, Bartók kórusaiból, Bárdos
Lajos, Szőnyi Erzsébet biciniumaiból szebbnél-szebb darabok éneklésére nyílik
lehetőség. A Zsigmond-kori Húsvéti ének a 15. sz.-i vallásos zenei világot
idézi, kedvelt darabja a tankönyvnek. A tankönyv szerkezetében folyamatos
gondolkodás érvényesül az énekes és hangszeres darabok egymást kiegészítő
időbeli és stílusbeli kapcsolatával. Korszerű az integráció alkalmazása
dallamdíszítés és díszítőművészet, a lakodalmas népszokás teljes átélése és régi
magyar táncok hangszeres muzsikája között. Ezek és a régmúlt századok európai
dallamai, mindezek együttvéve a középkori egyszólamúság és reneszánsz
többszólamúság megértésére készít elő. A készségfejlesztésben elsősorban a
magyar népdalok stílusmeghatározó ismerete, a parlando, rubato, kis
hangterjedelmű dalok recitáló dallamköre, a 3/4, a 3/8, a 6/8 a magyar népdalban
és a 3/8 és a 2/8 váltakozása a meghatározó. A lakodalmas népszokás egy részének
kottáról való megtanulása, a párbeszédek dramatizálása a lakodalmas játék során
forrása lehet a különleges hangulatú óráknak. A hangszeres tánczenét
megszólaltathatják a hangszeren tanulók Kodály Háry János daljátékával történő
ismerkedés a dramatizált előadás értékes, népszerű forrása. A francia, német,
angol kánonok a későbbi funkciós zenei tanulmányok előhírnökei. A szlovák
népdalok és a Bartók-szemelvények olvasásánál a líd hangsor, más zenével
kapcsolatban a dúr és moll tonalitás megfigyelésére van lehetőség. A
kérdés-felelet szerkezetű dallamokban a periódusszerkesztés előkészítésével
találkoznak a gyermekek. Az abszolút rendszer ismerete a 3 kereszt és a 3 bé
előjegyzésig bővül. A hangközismeret a tiszta kvart, a kis és nagy szext
hangközök tudatosításával, sokféle gyakorlásával válik hallásfejlesztővé. Az
improvizáció forrása az évi ismeretek játékos alkalmazása. A furulyajáték anyaga
a megismert ritmikai, metrikai, dallami elemek használata. A dúr és moll
tonalitás, a ri-di-ma módosítások játéka.
Adatlap
| Ár: | 6.800 Ft |
| Könyvkereső: | Iskolai / Tankönyvek |
| Feladás dátuma: | 2026.03.14 |
| Eddig megtekintették 0 alkalommal | |
A hirdető adatai
Könyv kereső rovaton belül a(z) "Szabó Helga: Ének-zene 4.o." című hirdetést látja. (fent)





