Nádasi Alfonz 2009-ben kiadott Hadinaplójának nagy sikere indokolttá tette,
hogy új kiadásban napvilágot láthasson a könyv szerves folytatása, a
Hadifogolynapló is. Jelen könyv ugyanis 2004-ben a XX. Századi Intézet
támogatásával már megjelent. Míg a Hadinapló Alfonz atya tábori lelkészi
szolgálatát tárja elénk fogságba esése napjáig (1945. február 12.), addig a
Hadifogolynaplóból azt a két és fél évet ismerhetjük meg, amelyet a szerző
különböző szovjet fogolytáborokban töltött. Aki elolvassa Nádasi Alfonz naplóit,
egy XX. századi eposzi hőst ismerhet meg személyében. Mint egy modern
Odüsszeusz, ő is ?sokfele bolygott s hosszan hányódott?, közben ?sok nép
városait, s eszejárását kitanulta?, mialatt mindvégig ?tűrt a szívében?, és nem
volt más célja, mint hogy a rábízottakat hazatérésükig szolgálja (?menteni
vágyva saját lelkét, társak hazatértét?). Sorsában egész népe sorsa tükröződik,
személye és cselekedetei sokak életét meghatározták. Isten segítségével, szinte
emberfeletti erőfeszítésekkel és képességekkel, nyelvtudásával, gyakorlatias
érzékével, fizikai és lelki erejével, zenei tehetségével, határozott kiállásával
segítette társait, hogy túlélhessék a túlélhetetlent. Hősi küldetéstudat
munkálkodott benne. Nem akart meghalni, de kész lett volna bármikor feláldozni
életét. Egész hadiszolgálata alatt önmaga legyőzésére és mások szolgálatára
törekedett. Maga előtt igen magasra tette a mércét, de mindenkitől elvárta volna
a hasonló, fegyelmezett magatartást. Nádasi Alfonz sikeresebb volt, mint
Odüsszeusz, aki csak egymaga térhetett haza. Ő mintegy 3000 emberrel léphetett a
haza földjére. Az ő zseniális ötlete volt, hogy Rajk László és Erdei Ferenc
testvérei révén kiszivárogtassa a Szovjetúnióban raboskodó katonatisztek nevét.
Ha Schindler listája világhíressé vált, méltó lenne, hogy Nádasi Alfonz listája,
bajtársaiért végzett hősi szolgálata legalább hazánkban nagyobb ismertséget
szerezzen.