1323. Alighogy Anjou Károly serege visszatér a tengermellékről, az ország déli
fertályán ismét zavarossá válik a helyzet. Úgy tűnik, Subics Mladent hiába
fosztották meg zsarnoki hatalmától, ő csak egyike volt a gondok okozóinak, s a
rend helyreállítása érdekében előbb-utóbb ismét hadjáratot kell indítani
Szlavónia, Horvátország és Dalmácia területére. A királyságban ennek ellenére
végre megszilárdulni látszik a béke. Az uralkodó feladja több mint egy évtizede
tartó, önkéntes temesvári száműzetését, és birodalma szívében, Visegrádon kezd
új, minden korábbinál fényesebb hatalmi központ építésébe. Míg a gazdasági
zűrzavar megfékezése céljából, tárnokmestere többéves munkáját megkoronázva, új
pénz verését rendeli el és külpolitikai kapcsolatait is sikeresen rendezi, az
utódnemzés kérdésében továbbra is setét fellegek tornyosulnak fölé. Gutkeled
Miklós, az Anjou-sereg hadnagya váratlan kitüntetést kap Károlytól, amit azonban
egy diadalmas hadjárattal kell kiérdemelnie. Parancsnoksága alatt vele tart
Lackfi István, akit egyre többen emlegetnek Magyarország fehér sárkányaként, és
Bátor Attila, aki úgy hiszi, végleg elveszítette családját, s így nem maradt más
számára, csak a kegyetlen bosszú. Bíró Szabolcs tizenöt kötetesre tervezett
történelmi regényfolyamának harmadik része egyben egy trilógia záróakkordja is.
Az utolsó tartományúriga. széria eddigi legkomorabb hangvételű, legsötétebb
tónusú regénye, mely bizonyos szereplőktől talán örökre elbúcsúzik, miközben
megágyaz egy új korszaknak, és még mélyebbre vezeti az olvasókat a XIV. század
sűrűjébe.