
VÉGSZÓ II.
Magyarországi németek elbeszélései az alávetettségükről, 1940?1970. II. kötet.
Elűzetés és paraszttalanítás Szerző: Ritter György Gondolat Kiadó, 2026 ?A cím
egy kis magyarázatra szorul. Miért Végszó? Vagy inkább kinek a végszava? Nem a
német nemzetiségé, nem a nyelvé, nem a kultúráé ez a végszó, hanem azé a
generációé, amely végigélte ezeket a nehéz évtizedeket, és most, a németek
elűzésének 80. évfordulóján már csak kevesen vannak velünk.? (Részlet az
Előszóból) A szerző az egyéni mikrotörténetek és a (nemzeti) történelem, illetve
a kisebbségi emlékezetközösség metszetében a teljesség igényével mutatja be az
egyéni tapasztalatokat és sorsokat meghatározó eseményeket, a kényszermigráció
és a kollektivizálás hullámait. Idézetekben gazdag munkája tág teret enged a
túlélők hangjának, és a kitelepítések történetéről való eddigi tudásunkat számos
új szemponttal, összefüggéssel és adalékkal gazdagítja. A magyarországi német
nemzetiség mint saját identitással és társadalmi jellemzőkkel bíró közösség az
1941-es népszámlálás tanúsága szerint körülbelül 475 ezer főt számlált (az
akkori határok között), míg 1970-ben mindössze 35 ezer állampolgár vallotta
magát német anyanyelvűnek. A könyv az észak-dunántúli régió 63 településén a
2010-es években felvett 162 életútinterjú tudományos feldolgozásával, az egyéni
élettörténetek elemeinek tematikus vizsgálata, majd az eredmények szintetizálása
révén ?mezoszintű? képet ad egy nemzetiségi közösség megtizedelődéséről,
elsorvadásáról. Ritter György (1980): történész, solymári lokálpatrióta,
filmkritikus, a magyarországi németek emlékezetkultúrájának kutatója. A Magyar
Nemzeti Levéltár főlevéltárosaként dolgozik, emellett a NEB ? MTA/ELTE HTK
Történettudományi Kutatóintézet Vidéktörténeti Kutatócsoportjának tagja.
2010-ben az Éghajlat Kiadó, a Nagyítás és a Hitel folyóirat közös pályázatán
megosztott szociográfiai díjban részesült egy solymári elűzött család történetét
feldolgozó írásáért, 2019-ben saját nagyanyjával készített szocioriportjával
pedig elnyerte a Magyarország Felfedezése Alapítvány szociográfiapályázatának
első díját. Eddig két önálló könyve jelent meg: Háború és elűzés: Emlékezések a
második világháborúról és az 1946-os német kitelepítésről (2011); Hazáink /
Heimatländer: Német és magyar kényszermigrációs sors a második világháború utáni
Magyarországon (2018). A kötet adatai: Formátum: B/5 Kötés: keménytáblás
Megjelenés éve: 2026 Terjedelem: 560 oldal
Elűzetés és paraszttalanítás Szerző: Ritter György Gondolat Kiadó, 2026 ?A cím
egy kis magyarázatra szorul. Miért Végszó? Vagy inkább kinek a végszava? Nem a
német nemzetiségé, nem a nyelvé, nem a kultúráé ez a végszó, hanem azé a
generációé, amely végigélte ezeket a nehéz évtizedeket, és most, a németek
elűzésének 80. évfordulóján már csak kevesen vannak velünk.? (Részlet az
Előszóból) A szerző az egyéni mikrotörténetek és a (nemzeti) történelem, illetve
a kisebbségi emlékezetközösség metszetében a teljesség igényével mutatja be az
egyéni tapasztalatokat és sorsokat meghatározó eseményeket, a kényszermigráció
és a kollektivizálás hullámait. Idézetekben gazdag munkája tág teret enged a
túlélők hangjának, és a kitelepítések történetéről való eddigi tudásunkat számos
új szemponttal, összefüggéssel és adalékkal gazdagítja. A magyarországi német
nemzetiség mint saját identitással és társadalmi jellemzőkkel bíró közösség az
1941-es népszámlálás tanúsága szerint körülbelül 475 ezer főt számlált (az
akkori határok között), míg 1970-ben mindössze 35 ezer állampolgár vallotta
magát német anyanyelvűnek. A könyv az észak-dunántúli régió 63 településén a
2010-es években felvett 162 életútinterjú tudományos feldolgozásával, az egyéni
élettörténetek elemeinek tematikus vizsgálata, majd az eredmények szintetizálása
révén ?mezoszintű? képet ad egy nemzetiségi közösség megtizedelődéséről,
elsorvadásáról. Ritter György (1980): történész, solymári lokálpatrióta,
filmkritikus, a magyarországi németek emlékezetkultúrájának kutatója. A Magyar
Nemzeti Levéltár főlevéltárosaként dolgozik, emellett a NEB ? MTA/ELTE HTK
Történettudományi Kutatóintézet Vidéktörténeti Kutatócsoportjának tagja.
2010-ben az Éghajlat Kiadó, a Nagyítás és a Hitel folyóirat közös pályázatán
megosztott szociográfiai díjban részesült egy solymári elűzött család történetét
feldolgozó írásáért, 2019-ben saját nagyanyjával készített szocioriportjával
pedig elnyerte a Magyarország Felfedezése Alapítvány szociográfiapályázatának
első díját. Eddig két önálló könyve jelent meg: Háború és elűzés: Emlékezések a
második világháborúról és az 1946-os német kitelepítésről (2011); Hazáink /
Heimatländer: Német és magyar kényszermigrációs sors a második világháború utáni
Magyarországon (2018). A kötet adatai: Formátum: B/5 Kötés: keménytáblás
Megjelenés éve: 2026 Terjedelem: 560 oldal
Adatlap
| Ár: | 5.850 Ft |
| A hirdető: | Kereskedőtől |
| Értékesítés típusa: | Eladó |
| Feladás dátuma: | 2026.03.11 |
| Eddig megtekintették 4 alkalommal | |
A hirdető adatai
Könyv kereső rovaton belül a(z) "VÉGSZÓ II." című hirdetést látja. (fent)





