A kommunizmus követői és áldozatai. A holland szerzőpáros nem kevesebbre
vállalkozott, mint hogy a búcsúzó évszázad alkonyán mérlegre tegye a kommunista
tanokat és gyakorlatot. Bár vizsgálódásuk középpontjában a lenini szovjet példa
áll, ennél lényegesebben több az, ami őket érdekli. Alaptételük értelmében a
kommunizmus már eszme formájában sem nélkülözte azokat az elemeket - nevezetesen
az erőszakot, a meghatározott társadalmi csoportokkal való szembenállás
irracionális eltúlzását, az állam elhalása örvén a totális diktatúra
bevezetésének javallatát - amelyek a megvalósítás során, a társadalomátalakítás
terrorisztikus gőgjében annyi tragédiát okoztak.Könyörtelen messianizmusnak
nevezik a szerzők a kommunizmust, mert térnyerését szenvedés és könnyek,
munkatáborba hurcolt és éhínségre kárhoztatott ártatlan milliók kísérték. A ház,
amelyet a társadalomátalakítás e fanatikusai terveztek, lakhatatlannak
bizonyult, gyenge volt az eszmék tartószerkezete és a falak tapasztására a vér
nem bizonyult alkalmas kötőanyagnak. Ez a könyv a kommunizmus elméleti és
gyakorlati zsákutcájáról és a felelősségről beszél.