Számadás egy korszakról, mely a benne élő nemzedékre súlyos megpróbáltatásokat
mért, de technikai és kulturális csodáival, társadalmi változásaival
elkápráztatta szemtanúit. S önvizsgálat is ez a könyv, egy humanista európai
polgár önvizsgálata, aki szüntelenül és megbolydult lélekkel keresi a választ
arra, hogy miféle erők juttathatták az emberiséget történelmének egyik
mélypontjára, s hogy a világ elborulásában mekkora volt az írástudók
felelőssége, s mit tehettek volna a két világégés ellen. A tegnap világa azonban
nemcsak ennyi: korrajz és kultúrtörténet is, minden egyes fejezete önmagában is
megálló, remekművű esszé. A pályatársakról és barátokról, a Rilkéről,
Hofmannsthalról, Rolland-ról, Verhaerenről írt portrék, a Ferenc József-i régi
szép idők Bécséről, kultúrájáról vagy a Párizsról és Londonról szóló részek
összefüggő, egységes kompozícióvá szerveződnek az írói fegyelem, a szerkeszteni
tudás eredményeképpen. A könyv izgalmas olvasmány, a szó legjobb értelmében.
Izgalmas, mert aktuális mindaddig, amíg az emberiségnek van mit siratnia, van
miért nosztalgiát éreznie, és van miért féltenie a jövőt.