Ennek a könyvnek a története még 2001. novemberében kezdődött. Egy televíziós
beszélgetésen a műsorvezető azt kérdezte, hogy miért nem írok könyvet a magyar
futballról, mire én Könyves Kálmánt ide alkalmazva azt feleltem: mivel magyar
foci nincs, ezért róla semmi említés ne tétessék. Partnerem tovább ütötte a
vasat: - Mégis miről készítene riportot? - Az egészségügyről, ez az egyetlen
igazán életbevágó téma. Egy példával illusztrálva: ez az a szakma, ahol nem
fordulhat elő selejt! Míg egy cukrászdában nem származik különösebb baj abból,
hogy elsózzák a krémest - megy az óvodába, vagy az öregek napközijébe, egyik
helyen sincsenek abban a helyzetben hogy tiltakozzanak ellene, viszont ha az
egészségügyben követnek el hibát, az egy kar, egy láb,esetleg az élet
elvesztését jelenti. - És miért nem lát neki? - Azért, mert a jelenlegi
jobboldali kormány nem engedné meg nekem. A dolog már ki van próbálva: 1992-ben
a bíróságok munkájáról akartam írni, jelentkeztem az Igazságügyi
Minisztériumban, válaszra sem méltattak. Most ugyanez történne, azzal a
különbséggel, hogy az Egészségügyi Minisztérium utasítana vissza. - Ez merő
rosszindulat az Ön részéről! Meg vagyok győződve, hogy nagy örömmel fogadnák! -
Gondolja? Rendben van, próbáljuk ki. Szembefordultam a kamerával és belemondtam,
hogy hajlandó vagyok minden előzetes feltétel nélkül egy könyvet írni az
egészségügyről. A műsorvezető dörzsölte a kezét, mint aki egy nagy ügyet
segített érvényre juttatni: - Meglátja, mire hazaér, égni fog a telefonvonala.
Nem a telefonvonalam égett, hanem én. Összesen egy hívást kaptam, az Országos
Mentőszolgálat egyik jogásznője jelentkezett, azt ajánlotta, hogy kezdjem náluk
a munkát. Július 10-én, szerda reggel nyolc órára behívtak a Napkelte televíziós
műsor stúdiójába, Csehák Judit itt kívánta bejelenteni, hogy megadja az
engedélyt. Én már fél nyolckor bent ültem az előtérben, szokásom szerint mindig
hagyok időt magamnak a felkészülésre. Csehák Judit is hamarabb bejött, leült az
asztal mellé, néhány szót váltottunk, aztán aláírta a felhatalmazást. Nem
hiszem, hogy bármilyen szempontból is titoknak minősülne, ezért ide iktatom a
szövegét: Felhatalmazom Moldova György írót, hogy az egészségüggyel kapcsolatos
készülő könyvéhez az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium
irányítása alá tartozó egészségügyi intézményekbe belépjen és - az adatvédelmi
rendelkezések betartása mellett - az ott dolgozókkal, valamint a betegekkel
riportot készítsen. A felhatalmazás visszavonásig érvényes. Budapest, 2002.
július 10. Dr. Csehák Judit Ennyi! - mint ahogy a filmesek szokták mondani egy
felvétel után, két ujjukkal csettintve. Nem maradt más hátra, mint hogy munkámat
az Olvasó jóindulatába ajánljam. Egész életem legnagyobb terjedelmű könyvét
írtam meg ebben A tékozló koldus címet viselő riportban. A több mint kilencszáz
gépelt oldalt lehetetlen lett volna egyetlen kiadvány fedőlapjai közé
bepréselni, ezért három különálló, mégis egységes egészet alkotó kötetben lát
napvilágot. Az Olvasó most a sorozat első darabját tartja a kezében. A sorozat
második kötete október 8-án, a harmadik kötet november 8-án jelenik majd meg.