A gyűjteményes kötetek hasznosak. Lehetőséget kínálnak, hogy a szerző
megmutathassa az összefüggéseket különböző írásai között. Ugyanakkor kérdéseket
is fölvetnek. Például: vajon az idő mennyire változtatja meg az írások
jelentését. A humanóriákban számít a szövegkörnyezet. Ha az írásokat kiemeljük
eredeti világukból, akkor változtatunk, s ha már változtatunk, nincs elvi
akadálya annak, hogy ezt folytassuk is. Akár át is alakíthatnók a szövegeket. Ha
viszont megtesszük, miért ne forrasztanánk őket egy vagy több kismonográfiává? A
digitalizálás fejlődésével ezek a kérdések talán már nem is sokára avíttak
lesznek. A jövőben a szerzők folyamatosan alakíthatják kézirataikat, az olvasók
megjegyzésekkel áraszthatják el őket. Most még azonban nem ez a helyzet. Legyen
hát kötet. E tanulmányok már szinte mind megjelentek valahol. Át nem írtam őket,
ahol azonban az újraolvasás során hibákra vagy aktualitásukat veszített
kitételekre bukkantam, azokat töprengés nélkül javítottam vagy kiiktattam.