Szerző:Szabó Magda Kiadó:Európa Nyelv: magyar Kiadás éve: 2008
ISBN:9789630785563 Kötésmód: KEMÉNYTÁBLÁS, KÖTÖTT Oldalszám: 452 oldal Méret
[mm]: 131 x 188 x 26 Szabó ?Magda 1917. október 5.-én született Debrecenben.
Érettségi vizsgáját 1935-ben tette le szülővárosában, 1940-ben a debreceni
egyetemen szerzett latin-magyar szakos tanári és bölcsészdoktori diplomát.
Ugyanebben az évben kezdett el tanítani is: két évig szülővárosában, majd
1942-től 1945-ig Hódmezővásárhelyen a Református Leánygimnáziumban dolgozott.
1945-től a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium munkatársa 1949-ben történt
elbocsátásáig. Ebben az évben visszavonták tőle a már odaítélt Baumgarten-
díjat. 1947-ben házasságot kötött Szobotka Tibor íróval. Ebben az időszakban
írta meg első versesköteteit Bárány, illetve Vissza az emberig címmel. 1949-től
a kényszerű hallgatás időszaka következett. 1958-ig nem publikálhatott, ebben az
időszakban alkotott műveit csak később adták ki. Ekkortól kezdett áttérni a
regényírásra. 1959-ben József Attila-díjat, 1978-ban Kossuth-díjat, 1983-ban Pro
Urbe Budapest díjat, 1987-ben Csokonai-díjat kapott. 1992-ben a Getz- díjjal
tüntették ki. 1996-ban Déry- díjat, 2000-ben Nemes Nagy Ágnes-díjat és 2001-ben
Corvin-kitüntetést kapott. Regényei a világ számos országában arattak sikert.
Szabó Magda a legtöbbet fordított magyar író. Hogy Szabó Magda színdarabjai
zajos sikert keltenek, annak nemcsak zseniális drámaírói képessége az oka, hanem
az is, hogy a haza szeretné megismerni saját nemzeti múltját, mivel 1956 után
eltiltották ettől a lehetőségtől. Az írónő első nagy sikere Az a szép fényes nap
címmel születik meg. Ebben a műben próbálja újraértelmezni nemzete tanulni- és
felejtenivaló eseményeit. A dráma az államalapítás korát, a nyugati kalandozó
hadjáratok időszakát, az új keresztény és a régi pogány erkölcs összeütközésének
világát szólaltatja meg. Béla király címmel drámatrilógiát írt a tatárjárás
koráról, az ország újjáépítésének történetével ismét korához szólva. Egy királyi
házaspár gyermeke királynak születik, de adottságai és jelleme nem bizonyos,
hogy megfelelnek a születés adta rangnak. A Béla király arról szól, hogyan válik
egy olyan király, aki adottságai és jelleme révén nem biztos, hogy megfelel
rangjának ? kezdetben szinte mindig rosszul lép, olykor halálos bűn elkövetésére
szorul ?, népe valóságos vezetőjévé, igazi királlyá, aki már nemcsak büntetni,
de megbocsátani és megérteni is tud, nagy távlatokban gondolkozik, és méltó
családpolitikával baráttá fogadja hajdani vetélytársa, az idegen Kötöny
családját. Az író a vesztett második világháború után azért vállalt a fővárosban
állást, hogy részt vehessen a nagy demokratikus átalakulás kezdeti
munkálataiban. Az író néha beleolvas színdarabjába, ilyenkor újra meg újra
megrendül, átérezve azt, hogy van az Árpád-háznak egy olyan szentje, akit sosem
avattak azzá, mert az egyházi, világi politika mást kívánt. Az író azért büszke,
mert darabjai közül ebben találta el legpontosabban a bűn és bűnhődés arányát, s
örül, hogy érzékeltetheti: van, aki azért nem kapja meg a nagy egyházi
visszaigazolást, mert hazája sorsának intézése nem hagyott időt neki arra, hogy
úgy élhessen, mint a szentek.