Szerző: Boronkai Dóra Savaria University Press, 2025 A különböző szempontú
gyermeknyelvi kutatásoknak és az anyanyelvelsajátítási folyamat vizsgálatának
kiterjedt szakirodalmi háttere létezik a hazai és nemzetközi diskurzusban. A
társalgási képesség kialakulása már az anyanyelv elsajátítása előtt és annak
korai szakaszaiban megkezdődik, és a társalgáselemzés módszereivel jól
tanulmányozható. A kutatás hozzájárul az anyanyelv-elsajátítás folyamatának jobb
megértéséhez, valamint gyakorlati betekintést nyújt az interakciós kompetencia
fejlődésébe. A könyv így nemcsak elméleti, hanem alkalmazott nyelvészeti
szempontból is releváns, ezért az olvasók széles rétegének ajánlható. A
gyermeknyelv vizsgálatával foglalkozó kutatók és a nyelvi fejlődés iránt
érdeklődő szakemberek mellett fontos kiegészítője lehet az alsófokú
pedagógusképzésben tanulók számára az anyanyelv elsajátításának megismerése
során. Haszonnal forgathatják mindazok, akik a kora gyermekkor pedagógiájával
foglalkoznak akár mesterképzésben, akár doktori tanulmányokat folytatva. Mivel a
vizsgálatban szereplő korpusz egy része intézményes keretek között folyó
társalgásokat tartalmaz, tanulságos lehet a pályán lévő csecsemő- és
kisgyermeknevelők, óvodapedagógusok, óvodai nevelők, dajkák, pedagógiai
asszisztensek számára is. Végül, de nem utolsósorban szívből ajánlott a
kisgyermeket nevelő szülők, nagyszülők számára, akik szeretnék tudatosabban
követni gyermekük, unokájuk kommunikációs képességeinek fejlődését, és
szeretnének szakmai támogatást kapni ahhoz, hogy ezt a fejlődést maguk is
elősegítsék a családi élet hétköznapjaiban. A kötet adatai: Formátum: 165 x 235
x 6 mm Kötés: keménytáblás Megjelenés éve: 2025 Terjedelem: 202 oldal
Tartalomjegyzék: BEVEZETÉS 9 1. ELMÉLETI HÁTTÉR 13 1.1 Az anyanyelv-elsajátítás
14 1.2 A funkcionális nyelvszemlélet 17 1.2.1 A társalgáselemzés 19 1.2.2 A
pragmatikai szemlélet 26 1.2.3 A szociokulturális tényezők 34 1.3 Beszélt
gyermeknyelvi kutatások 39 1.3.1 A társalgás szerveződése 42 1.3.2 A társalgás
pragmatikája 49 1.3.3 A társalgás szociokulturális tényezői 54 1.3.4 A
társalgási képesség vizsgálata az egyes életkorokban 55 2. A GYERMEKNYELVI
TÁRSALGÁSOK ELEMZÉSE 59 2.1 Hipotézisek 59 2.1.1 A társalgás szerveződése 59
2.1.2 A társalgás pragmatikája 60 2.1.3 A társalgás szociokulturális tényezői 61
2.2 Anyag és módszer 61 2.3 Eredmények 68 2.3.1 A gyermeknyelvi társalgások
szerveződése 69 2.3.1.1 A fordulók szerkezeti jellemzői 69 2.3.1.2 A
belebonyolódási stratégiák 76 2.3.1.3 A beszélőváltási stratégiák jellemzői 81
2.3.1.4 A szekvenciális rendezettség 90 2.3.1.5 Hibajavítási stratégiák 98
2.3.1.6 A kihátrálási stratégiák jellemzői 109 2.3.1.7 Összegzés 113 2.3.2 A
társalgások pragmatikai jellemzői 114 2.3.2.1 A kontextus 115 2.3.2.2 A
beszédaktusok 134 2.3.2.3 A társalgási implikatúrák és maximák 144 2.3.2.4 A
humor és az irónia 148 2.3.2.5 Összegzés 152 2.3.3 A társalgások
szociokulturális vonatkozásai 153 2.3.3.1 A megszólítások és az üdvözlési formák
153 2.3.3.2 A társalgási alapelvek és a homlokzat 157 2.3.3.3 A nyelvi
udvariasság 160 2.3.3.4 Összegzés 167 3. KÖVETKEZTETÉSEK 169 3.1 A társalgás
szerveződése 169 3.2 A társalgás pragmatikai jellemzői 171 3.3 A társalgás
szociokulturális tényezői 173 4. ÖSSZEGZÉS 175 4.1 A társalgási képesség
fejlődése 3 éves korig 175 4.2 A társalgási képesség fejlődése 3?5 éves kor
között 177 4.3 A társalgási képesség fejlődése 5?7 éves kor között 179 4.4 A
felnőtt szerepe a társalgási képesség fejlődésében 181 FELHASZNÁLT IRODALOM 189
ÁBRÁK JEGYZÉKE 199 KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS 201