A művet Abdul Alhazred alkotta, aki a jemeni Sanaában élő őrült költő volt, és
aki állítólag i. sz. 700 körül, az Ommiade kalifák idején élte virágkorát.
Meglátogatta Babilon romjait, illetve Memphis földalatti titkait, és tíz évet
töltött egyedül Arábia nagy déli sivatagában, amely a régiek Roba el
Khaliyeh-je. Üres tere, a modern araboknak pedig Dahna vagy Bíbor sivatag,
amelyről úgy tartják, ártó gonosz szellemek és a halál szörnyeinek lakhelye.
Erről a sivatagról számos furcsa és hihetetlen csodát mesélnek azok, akik
állítólag jártak ott. Alhazred életének utolsó éveit Damaszkuszban töltötte,
ahol a Necronomicon (Al Azif) íródott, és ahol nagyon sok szörnyű és
ellentmondásos történet kering haláláról, illetve eltünéséről (i.sz. 738).