
MARGITKA, VAN MÉG HÁBORÚ?
Az első világháború érzelemtörténete Szerző: Molnár Eszter Edina L'Harmattan
Kiadó, 2025 Mit jelentett lelkesedni az első világháború kezdetekor, és mit
jelentett a lelkesedés az értelmiség mobilizációja szempontjából? Milyen
faktorok együttese bírta rá a közösség egyes tagjait a kollektív célokkal való
azonosulásra, odáig menően, hogy saját érdekeiket is önként alárendeljék a hadi
érdekeknek? A kötet legfontosabb kérdései a tömeges lelkesedés és az értelmiség
elköteleződésének problémájára koncentrálnak, ám tágabb célkitűzése nem
kevesebb, mint az első világháborút átélt történelmi szereplő élményeinek,
tapasztalatainak és lelkiállapotainak feltárása. A háború eleji utcai
tüntetésekről szóló beszámolók és a júliusi válság idején még háborúellenes
lapok irányváltásának érzelemtörténeti fókuszú vizsgálata az érzelmi bevonódás
mélyebb megértését teszi lehetővé, míg a háború jellemző érzelmi állapotainak
megismerését Balázs Béla, Bauer Ervin, Csáth Géza, Kaffka Margit, Kosztolányi
Dezső és Ritoók Emma naplói, levelei és emlékiratai segítik. De a személyes
források megvilágítják az elköteleződés vagy távolmaradás lelki hátterét is, és
felfedik a katonai vagy szellemi mobilizációban való részvétel mozgatórugóit,
miközben az írói szerepvállalás és a magánemberi gondolat- és érzésvilág
koherenciájának illuzórikus voltára mutatnak rá. A kötet adatai: Kötés:
kartonált Megjelenés éve: 2025 Terjedelem: 295 oldal
Kiadó, 2025 Mit jelentett lelkesedni az első világháború kezdetekor, és mit
jelentett a lelkesedés az értelmiség mobilizációja szempontjából? Milyen
faktorok együttese bírta rá a közösség egyes tagjait a kollektív célokkal való
azonosulásra, odáig menően, hogy saját érdekeiket is önként alárendeljék a hadi
érdekeknek? A kötet legfontosabb kérdései a tömeges lelkesedés és az értelmiség
elköteleződésének problémájára koncentrálnak, ám tágabb célkitűzése nem
kevesebb, mint az első világháborút átélt történelmi szereplő élményeinek,
tapasztalatainak és lelkiállapotainak feltárása. A háború eleji utcai
tüntetésekről szóló beszámolók és a júliusi válság idején még háborúellenes
lapok irányváltásának érzelemtörténeti fókuszú vizsgálata az érzelmi bevonódás
mélyebb megértését teszi lehetővé, míg a háború jellemző érzelmi állapotainak
megismerését Balázs Béla, Bauer Ervin, Csáth Géza, Kaffka Margit, Kosztolányi
Dezső és Ritoók Emma naplói, levelei és emlékiratai segítik. De a személyes
források megvilágítják az elköteleződés vagy távolmaradás lelki hátterét is, és
felfedik a katonai vagy szellemi mobilizációban való részvétel mozgatórugóit,
miközben az írói szerepvállalás és a magánemberi gondolat- és érzésvilág
koherenciájának illuzórikus voltára mutatnak rá. A kötet adatai: Kötés:
kartonált Megjelenés éve: 2025 Terjedelem: 295 oldal
Adatlap
| Ár: | 3.860 Ft |
| A hirdető: | Kereskedőtől |
| Értékesítés típusa: | Eladó |
| Feladás dátuma: | 2026.01.16 |
| Eddig megtekintették 15 alkalommal | |
A hirdető adatai
Könyv kereső rovaton belül a(z) "MARGITKA, VAN MÉG HÁBORÚ?" című hirdetést látja. (fent)





