Szarkasztikus humorral fűszerezett, életteli, fantasztikusan élvezetes
stílusban megírt, gördülékeny cselekmény során kísérhetjük figyelemmel, hogyan
talál főhősünk önmagára, méltó párjára és a boldogságra. Alexandra Wilde nem
Barbie baba. Igazi, hús-vér nő, ici-picit túlsúlyos, esendő, számtalan
gyarlósággal megáldott. Ugyanakkor igen eredeti és tehetséges teremtés, aki imád
néha jókat enni, akinek a legrosszabb pillanatban szalad le a szem harisnyáján,
kenődik el a smink az arcán, aki számtalan komlexussal és kisebbségi érzéssel
küzd. Fanyar humorral és kritikával szemléli környezetét és öniróniával saját
magát. Az első mondattól az utolsóig szórakoztató és humoros írás keretében
keresi önmagát, az Igazit és a boldogságot. Ha az ember lánya huszonhét éves,
facér, és a munkája sivár, az már önmagában is elég a heves indulatokhoz, hát
még, ha a lakótársai sikeresek, hihetetlenül sikkes Csúcs Szuper Szerelésekbe
burkolóznak, és a hódolók tábora legyeskedik körülöttük, mellettük még egy
csillogó karácsonyi üveggömg és szögletesnek és esetlennek érezné magát. Talán
még ennyi bajra is létezik orvosság, de nem az ellenállhatatlanul elbűvölő, és
reménytelenül nős főnök, és a nyilvános megszégyenülés képében, Louise Bagshawe
falrengető humorral megírt regénye azt meséli el, hogyan talál rá Alex sok-sok
csalódás és akadály után a boldogságra, s hogyan nyeri vissza elveszett
önbizalmát, hitét és ifjonti lelkesedését.