?Nem tehetsz róla, hogy zsidónak születtél, de sose szégyelld! És vésd az
agyadba fiacskám: az antiszemitizmus egyik oka a gyáva zsidó?? Ez a nagyapai
mottó vezérli az 1938-as tiszaeszlári cserkésztábor kispajtását, a pécsi
Széchenyi István reálgimnázium pingpong bajnokát, az 104/7-es büntetőszázad
gúzsba kötött ifjoncát akkor is, amikor az SS-tizedes - mielőtt megásatná vele a
sírját - megparancsolja: tisztítsa meg az ásót. Róbert László későbbi élete is
egyfajta kalandregény. A tiszta szívű, naiv ifjúkommunistából a Rajk-per után
bútortróger, később a Rádió római, illetve párizsi tudósítója lesz. Egyik
vietnami könyvéhez Graham Green ír előszót. A Tisztelendők című, eddig harmincöt
epizódból álló és folytatódó sorozata - amelynek ideáját XXIII. János pápától
kapja - bejárja Európa számos televízióját. Mózes-Jézus-Mohamed című filmje az
első hiteles kelet-európai tanúságtétel a zsidó-keresztény-muzulmán dialógus
mellett. A szerző élete egyik legnagyobb kalandjának tekinti, hogy felkutassa az
igaz, az etikusan hatékony embert a háborúk, a faji és társadalmi elnyomás
rettenetei között is, a Tízparancsolat és az Evangélium igéinek segítségével.
Ebben a könyvében, remélhetőleg folytatandó önéletrajzának az ifjúkori éveket
felidéző első kötetében nemcsak szabósegéd öregapjának állít emléket. A emberi
tartás példájaként ismerkedhet meg az olvasó a pécsi latintanár Petrovics Ede
atyával éppúgy, mint a Luftwaffe katonájával vagy a sváb Wágner hadapród
őrmesterrel, aki a szó szoros értelmében a sír széléről hozza vissza az életbe a
tizennyolc éves munkaszolgálatost. Elsősorban az vegye kézbe Róbert László
könyvét, aki egyszerre szeret - vagy tud - sírni és nevetni.