Több ezer embernek volt már halálon túli élménye, de a természettudományok
kutatói mindezidáig azon az állásponton voltak, hogy túlvilág nincsen. Dr. Eben
Alexander idegsebész is ezen tudósok közé tartozott. Tisztában volt azzal, hogy
a halálközeli élmény létező jelenség, de úgy gondolta, csupán a trauma által
megviselt idegpályák terméke. Egy szép napon viszont az ő agyát is megtámadta
egy ritka betegség. A homloklebenye, amely az érzelmekért és gondolatokért
felelős, teljesen leállt. Dr. Alexander hét napig kómában feküdt, majd amikor az
orvosai már feladták a reményt, egyszer csak kinyitotta a szemét, és visszatért
az életbe. Gyógyulását orvosi csodának tartják, de az igazi csoda nem csupán
erre korlátozódik. A kóma alatt dr. Alexander megjárta a túlvilágot, és
találkozott egy angyalszerű lénnyel, aki bevezette a testentúli létezés
legapróbb rejtelmeibe. Az orvos útja során az univerzum isteni forrásával is
találkozott. Dr. Alexander története nem a fantázia műve. Betegsége előtt
képtelen volt természettudományos nézeteit összeegyeztetni az istenhittel, a
lélekbe és a túlvilágba vetett hitével. Ébredése óta azon orvosok közé tartozik,
akik úgy gondolják, a teljes egészséget csak azáltal lehet elérni, ha tudatosul
bennünk: Isten és a lélek létező dolgok, és a halál nem minden dolgok vége,
csupán egy következő állomás kapuja. Ez a történet az egész világnézetünket
felforgathatja. Sem a tudósok, sem a hívők nem intézhetik el egyetlen
kézlegyintéssel. Mert aki elolvassa, annak meg fogja változtatni az életét.