George Babbit tipikus kisvárosi figura Amerika egyik eldugott sarkában,
Zenith-ben. A negyvenhat éves ingatlankereskedő életéből látszólag semmi sem
hiányzik, a rohamtempóban modernizálódó társadalom összes vívmánya elérhető
számára, egyvalamit kivéve: a boldogságot. Babbitt a teljesítménykényszer és az
elégedetlenség kettős prése alatt nyög. Szorult helyzetéből először a fantázia
világába menekül, majd a társadalmi konvenciók lerombolása felé tör, hogy
ábrándjait megvalósíthassa. Három gyermekét és szerető feleségét cserbenhagyva
űzőbe veszi álmai tündérét, akit egy vonzó, bohém, fiatal özvegy képében vél
megtalálni. Sinclair Lewis a XX. századi amerikai realista irodalom egyik
kimagasló alakja, aki az újságírói pályáról tért át az irodalom világába. Korai,
relatív ismeretlensége 1920-ban, a Főutca megjelenésével ért véget, majd
1922-ben a Babbitt-tal az újvilág egyik legismertebb és legvitatottabb
szerzőjévé vált. Az író a szatirikus gúny és a precíz realizmus erős elegyével
tárja elénk a múltszázad elejének amerikai rögvalóságát. A kételkedő,
elégedetlen kisember szemével, alulnézetből láttatja az élet hatalmas
kihívásait, és a kétségbeesett kapálózást egy széthulló egzisztencia
maradványainak megőrzésére. Műveiben a beteljesületlen álmok barangolnak
szemlesütve a névtelen közép-nyugat kisvárosainak poros főutcáin, a a
beteljesülés felé vezető helyes ösvényt kutatva.