Mese, gúnyirat, példázat, totális regény egy történelem nélküli diktatúráról.
(L'Express) Az idő: valahol a jövőben, ahol 2084 már csak bizonytalan szóbeszéd:
rejtélyes szám, ősrégi dátum, talán égi jel. Abisztán hatalmas birodalmában egy
az Isten: Yölah, és Abi az ő Küldötte. Tilos az önálló gondolat, bűn az egyéni
érzés, Yölah népe pedig üdvözülten éli múlt és jövő nélküli változatlanságba
dermedt mindennapjait. Lehetséges-e, érdemes-e vajon kételkedni, bármit keresni
ebben a világban, ahol kérdések már rég nincsenek, s ahol mindenre megvan a
válasz? A regény csetlő-botló, ám céltudatos főhőse mégis útnak indul, hogy
kérdésekre s újabb kérdéseket hozó válaszokra leljen. Boualem Sansal a kortárs
francia nyelvű irodalom egyik meghatározó hangja. Hol ironikus, hol pedig
profetikusan komor vagy éppen filozofikusan elemző látomása egy régi-új
veszedelem, a szélsőséges vallási radikalizmus lehetséges következményeit viszi
el a néhol már szinte abszurd végletekig. Akárcsak Orwell regénye, Sansal műve
is szenvedélyes figyelmeztetés: olyan disztópia, amely a világ egyes részein már
megvalósulni látszó borzalmakból táplálkozik. A vallás otthona a valódi hitnek
és ürügye a vakhitnek. A vakhitnek azonban már semmi szüksége ürügyre:
egyszerűen csak van. És ahol vakhit van - fűtse bármely ideológia -, ott minden
más megszűnik. Ha hagyjuk. Boualem Sansal, a kortárs francia nyelvű irodalom
egyik nagy jelentőségű képviselője egy algériai faluban, Theniet El Hadban
született 1949-ben. Mérnöki képesítése és közgazdasági doktorátusa megszerzése
után számos területen tevékenykedett: dolgozott az oktatásban, volt tanácsadó és
cégvezető, valamint egy ideig magas pozíciót töltött be az algériai
közigazgatásban, ahonnan a hatalomnak kevéssé tetsző írásai miatt 2003-ban
mennie kellett. Jelenleg is Algériában él, ahol regényeit és egyéb írásait
cenzúrázzák, őt magát pedig rendszeresen érik fenyegetések és személyes
támadások. Annál nagyobb népszerűségnek örvendenek könyvei Európában, nem
utolsósorban Franciaországban és Németországban. Számos irodalmi díjban és
kitüntetésben részesült. Goncourt-, Renaudot-, Femina-, Flore- és Médicis-díjra
is jelölt, 2084 című regényéért 2015-ben elnyerte a Francia Akadémia
Regény-Nagydíját. Jelentős eseményről volt szó, nagyon régóta nem volt
boszorkánysági per, már nem is remélte senki, hogy valaha is lefolytathat ilyet,
pedig a vallás elszegényedik, elveszti életerejét, ha senki sem támadja hátba.
Inkább a stadionban meg a harcmezőn, semmint a hitoktatás derűs légkörében kap
újból erőre. ...aki pedig kérdez és jártatja a száját, az eretnek.