Petőfi Sándorról a versei és az életéről tanultak alapján szinte mindenkinek
van egy elképzelése. De milyen lehetett az igazi Petőfi? Milyen körülmények
formálhatták ellentmondásokkal teli, sajátos jellemét, amelyre az idők folyamán
oly sok jelzőt aggattak kortársai és az utánuk jövők? Mik azok a jól dokumentált
életesemények között megbújó apró történések, amelyek sorsát alakították?
Minderre választ kaphatunk ebből az izgalmas regényből, amely amellett, hogy
hitelesen mutatja be Petőfi életének nemegyszer hajmeresztő fordulatait,
igyekszik a hús-vér embert is megláttatni a legendássá vált alak mögött. Petőfit
az idők folyamán mondták már lánglelkű poétának, az istenek magyar kedvencének,
a nép apostolának, de ábrándos golyhónak, félbolondnak, betyárnak és még sok
egyébnek is nevezték. Egy biztos: hidegen senkit sem hagyott. Rejtélyes eltűnése
pedig csak még tovább mélyítette a személye körül kialakult kultuszt. Tény, hogy
Petőfi a legnagyobb magyar költő, az ő verseit fordították le a legtöbb nyelvre,
itthon és világszerte is ő a legismertebb. Ez egyrészt a néplélek tökéletes
ismeretének tudható be, amelyet költészetté tudott varázsolni, másrészt az
1848-as forradalomban betöltött vezető szerepe miatt. Lehet, hogy az igazi
Petőfi, mint ember, különc viselkedése és szenvedélyessége miatt sokak
nemtetszését váltotta ki, lehet, hogy bizonyos viselt dolgai visszatetszést
kelthettek, kétségtelen azonban, hogy már életében is rendkívüli népszerűségnek
örvendett, ami a mai napig tart. Ember nincsen hiba nélkül, s mi őt minden
hibája ellenére is szeretjük.