?Egyszer hallottam, hogy valaki azt mondja: ártatlanságunkat abban a
pillanatban veszítjük el, amikor ráébredünk, hogy a világon nem mindenki szeret
minket. Azonnal megértettem, mire gondol, és tudom, hogy én a mai napig nem
veszítettem el az ártatlanságomat, és nem is fogom elveszíteni soha.? ?Sosem
volt becsvágyam, hogy jó emberré legyek, még akkor sem, ha egy ideig azt hittem,
az erkölcsösség az alapfelszereltségünk része? ? állítja a későbbi Joel
Spazierer, aki Fülöp András néven magyarnak születik 1949-ben Budapesten. Amikor
az ÁVH letartóztatja a nagyszüleit, a négyéves kisfiú néhány napra magára marad
a lakásban. Úgy érzi, semmiben nem szenved hiányt, még élvezi is ezt a felnőttek
nélküli világot, amelyet képzeletével népesít be. Ám innentől kezdve elveszíti
empátiáját, a jót a rossztól soha többé nem képes megkülönböztetni. A család
1956-ban disszidál Ausztriába. András elbűvölő szépsége, lefegyverző
személyisége és kedvessége mindenkit elvarázsol, ő pedig már gyerekként hazudik,
lop, gyilkosságokba keveredik, váltogatja a nevét, és Európa-szerte bámulatos
karriert csinál. A prostitúció és a drogok világában éppoly otthonosan mozog,
mint a 80-as évek NDK-jában vagy a teológiai akadémián, ahol kedvenc
gondolkodóját, Eckhart mestert idézgeti. Köhlmeier műve nagyszabású, hatvan év
európai történéseit átfogó pikareszk regény a civilizált világ sötét oldaláról.
?Lenyűgöző teljesítmény, végtelenül szórakoztató és bravúrosan előadott
bűvészmutatvány! Ha létezne irodalmi igazságszolgáltatás, Michael Köhlmeier
regénye annyi díjat kapott volna, ahány embert elvetemült hőse eltakarít az
útjából.? Michael Maar, Die Zeit ?Hogyan lehet egy ilyen szeretni való
szörnyeteget kitalálni, aki egykedvűen belelöki a csavarhúzót a másik szívébe? A
szerző ördögi mesterkedésével eléri, hogy Spaziererért szorítsunk. Hogy
aggódjunk érte, és reméljük, hogy még egyszer megússza, akkor is, ha újabb
gyilkosságot kell elkövetnie.? Sandra Kegel, Frankfurter Allgemeine Zeitung