
Keserédes
Gyönyörűen megalkotott történet, amelyben sokáig visszhangzik a lelkiismeret
hangja. JODI PICOULT Hattie Williams lenyűgöző és megindító első regényében egy
könyvkiadó ifjú PR-osa mindent felemésztő, szenvedélyes viszonyba bonyolódik az
általa bálványozott íróval, és megtanulja, hogy az, amit a legjobban szeretünk,
olykor ízekre szed bennünket. Charlie huszonhárom éves, szingli, és nemrég
vették föl PR-asszisztensnek London egyik vezető független könyvkiadójához.
Richard Aveling ötvenhat éves, nős, és nemzedékének meghatározó írója. Charlie
régóta bálványozza a híres és rendkívül sármos Richardot, akinek műveiért a hét
éve elhunyt édesanyja is rajongott. A mindent felemésztő, bűnös viszonyukat
azonban titkolnia kell mindazok elől, akiket szeret. Hamar eljön az idő, amikor
a lány már el sem tudja képzelni az életét Richard nélkül, és a kelleténél
később érti meg, hogy ha elveszíti a férfit, nemcsak a kapcsolatuk fog
tönkremenni, hanem ő maga is. A Keserédes gyengéden, szívbe markolóan és
testközelből járja körül a hatalmi viszonyok és a sebezhetőség témakörét,
valamint azt a kérdést, hogy mit jelent szeretni egy másik embert, és mit jelent
szeretni önmagunkat. Részlet 2009 tavaszán, azaz a Richarddal való
megismerkedésünk előtti évben hívtak be interjúra a Winden & Shane-hez.
Huszonhárom éves voltam, és ez volt a második munkahelyem az egyetem után. Már
tinédzserként is arról álmodoztam, hogy könyvkiadóban fogok dolgozni, miután
anyu elmagyarázta, hogy ilyesmi is létezik. Addig nem igazán gondolkoztam azon,
hogy mi történik egy könyvvel, miután a szerzője megírta. Valahogy úgy
képzeltem, hogy mintegy varázsütésre, egyből a polcra kerül.Amikor az interjún
megkérdezték, mit szeretek olvasni, elmondtam, hogy tetszenek Richard Aveling
művei, de azt már gondosan eltitkoltam, mennyire. Nem akartam, hogy túl heves
vérmérsékletűnek gondoljanak, vagy amolyan fangirlnek. A második interjún is
bedobtam Richard nevét Cecile-nek, a leendő főnökömnek, mert bíztam benne, hogy
pozitívumként értékeli, de az ezt követő kérdése felkészületlenül ért. - Ha
megkapja az állást, együtt kell dolgoznia Richarddal és a csapatával. Bizonyára
hallotta a hírt, hogy jövőre kijön az új könyve. Nyilvánvaló, hogy főként arra
fókuszálunk majd 2010-ben, pláne, mivel az előző óta elég sok idő telt el. Tudna
mondani egy példát arra, amikor jól kezelt a munkahelyén egy nagy nyomással
járó, stresszes helyzetet? Erre csak hebegtem-habogtam, és meg voltam róla
győződve, hogy soha többé nem hallok a Winden & Shane felől. Hogy őszinte
legyek, halvány gőzöm sem volt arról, hogy képes lennék-e összekapni magam a
férfi előtt, akit titkon, némán vallásos áhítattal bálványoztam. De, félelem ide
vagy oda, pár nap múlva felhívtak, hogy megkaptam az állást. Akkor egy női
magazinnál dolgoztam asszisztensként, azaz főztem a kávét és iktattam a
költségszámlákat, valamint nagy ritkán írtam valami töltelékanyagot. Amikor
közöltem, hogy állást kaptam máshol, azt mondták, nem kell ledolgoznom a
felmondási időmet, elég lesz, ha a héten még bejárok. Ennél világosabban nem is
adhatták volna értésemre, hogy abszolút pótolható vagyok. Ennek talán az
lehetett az oka, hogy London túl volt telítve a rosszul fizetett, belépő szintű
munkákért tolongó frissdiplomásokkal - vagy akár az is közrejátszhatott, hogy
ordított rólam a lelkesedés hiánya. Úgy alakult tehát, hogy már a következő
héten munkába álltam a Winden & Shane PR-asszisztenseként. Az első
munkanapom reggelén leültem az épület ütőereként funkcionáló, tágas recepción,
ahol úgy éreztem magam, mint valami fényűző könyvtárban, és azon gondolkodtam,
hogy ez valaminek a nagyon is valós kezdete. Én ide tartozom!, gondoltam
magamban. Végre látnak és értenek! A hajam, amelyet előzőleg sokáig rózsaszín és
zöld, majd rövid ideig kék csíkok tarkítottak, addigra visszanyerte decens barna
színét, és új ruhám is volt, meg új retikülöm meg új cipőm, sőt új harisnyám is,
amelyet még nem lyukasztott ki a nagylábujjam. Úgy éreztem, végre az vagyok,
akinek az álmaimban láttam magam, azaz okos, fiatal értelmiségi nő, aki önállóan
él Londonban. GLOBÁL - Benned a világ A sorozatban megjelent: Stephanie Scott:
Ami maradt belőlem Sarra Manning: Londonból szeretettel Viola Ardone: Oliva
Denaro Francesca Giacco: Hat nap Rómában Christine Leunens: Amber nyomában Hila
Blum: Hogyan szeresd a lányodat Tina Harnesk: Akik a hóba vetnek Jagiszava
Szatosi: A Moriszaki könyvesbolt Cristina Campos: Történetek férjes nőkről Jon
Szomin: A kis szöuli fazekasműhely Kavasiro Szaki: Az exem kedvenc receptje
hangja. JODI PICOULT Hattie Williams lenyűgöző és megindító első regényében egy
könyvkiadó ifjú PR-osa mindent felemésztő, szenvedélyes viszonyba bonyolódik az
általa bálványozott íróval, és megtanulja, hogy az, amit a legjobban szeretünk,
olykor ízekre szed bennünket. Charlie huszonhárom éves, szingli, és nemrég
vették föl PR-asszisztensnek London egyik vezető független könyvkiadójához.
Richard Aveling ötvenhat éves, nős, és nemzedékének meghatározó írója. Charlie
régóta bálványozza a híres és rendkívül sármos Richardot, akinek műveiért a hét
éve elhunyt édesanyja is rajongott. A mindent felemésztő, bűnös viszonyukat
azonban titkolnia kell mindazok elől, akiket szeret. Hamar eljön az idő, amikor
a lány már el sem tudja képzelni az életét Richard nélkül, és a kelleténél
később érti meg, hogy ha elveszíti a férfit, nemcsak a kapcsolatuk fog
tönkremenni, hanem ő maga is. A Keserédes gyengéden, szívbe markolóan és
testközelből járja körül a hatalmi viszonyok és a sebezhetőség témakörét,
valamint azt a kérdést, hogy mit jelent szeretni egy másik embert, és mit jelent
szeretni önmagunkat. Részlet 2009 tavaszán, azaz a Richarddal való
megismerkedésünk előtti évben hívtak be interjúra a Winden & Shane-hez.
Huszonhárom éves voltam, és ez volt a második munkahelyem az egyetem után. Már
tinédzserként is arról álmodoztam, hogy könyvkiadóban fogok dolgozni, miután
anyu elmagyarázta, hogy ilyesmi is létezik. Addig nem igazán gondolkoztam azon,
hogy mi történik egy könyvvel, miután a szerzője megírta. Valahogy úgy
képzeltem, hogy mintegy varázsütésre, egyből a polcra kerül.Amikor az interjún
megkérdezték, mit szeretek olvasni, elmondtam, hogy tetszenek Richard Aveling
művei, de azt már gondosan eltitkoltam, mennyire. Nem akartam, hogy túl heves
vérmérsékletűnek gondoljanak, vagy amolyan fangirlnek. A második interjún is
bedobtam Richard nevét Cecile-nek, a leendő főnökömnek, mert bíztam benne, hogy
pozitívumként értékeli, de az ezt követő kérdése felkészületlenül ért. - Ha
megkapja az állást, együtt kell dolgoznia Richarddal és a csapatával. Bizonyára
hallotta a hírt, hogy jövőre kijön az új könyve. Nyilvánvaló, hogy főként arra
fókuszálunk majd 2010-ben, pláne, mivel az előző óta elég sok idő telt el. Tudna
mondani egy példát arra, amikor jól kezelt a munkahelyén egy nagy nyomással
járó, stresszes helyzetet? Erre csak hebegtem-habogtam, és meg voltam róla
győződve, hogy soha többé nem hallok a Winden & Shane felől. Hogy őszinte
legyek, halvány gőzöm sem volt arról, hogy képes lennék-e összekapni magam a
férfi előtt, akit titkon, némán vallásos áhítattal bálványoztam. De, félelem ide
vagy oda, pár nap múlva felhívtak, hogy megkaptam az állást. Akkor egy női
magazinnál dolgoztam asszisztensként, azaz főztem a kávét és iktattam a
költségszámlákat, valamint nagy ritkán írtam valami töltelékanyagot. Amikor
közöltem, hogy állást kaptam máshol, azt mondták, nem kell ledolgoznom a
felmondási időmet, elég lesz, ha a héten még bejárok. Ennél világosabban nem is
adhatták volna értésemre, hogy abszolút pótolható vagyok. Ennek talán az
lehetett az oka, hogy London túl volt telítve a rosszul fizetett, belépő szintű
munkákért tolongó frissdiplomásokkal - vagy akár az is közrejátszhatott, hogy
ordított rólam a lelkesedés hiánya. Úgy alakult tehát, hogy már a következő
héten munkába álltam a Winden & Shane PR-asszisztenseként. Az első
munkanapom reggelén leültem az épület ütőereként funkcionáló, tágas recepción,
ahol úgy éreztem magam, mint valami fényűző könyvtárban, és azon gondolkodtam,
hogy ez valaminek a nagyon is valós kezdete. Én ide tartozom!, gondoltam
magamban. Végre látnak és értenek! A hajam, amelyet előzőleg sokáig rózsaszín és
zöld, majd rövid ideig kék csíkok tarkítottak, addigra visszanyerte decens barna
színét, és új ruhám is volt, meg új retikülöm meg új cipőm, sőt új harisnyám is,
amelyet még nem lyukasztott ki a nagylábujjam. Úgy éreztem, végre az vagyok,
akinek az álmaimban láttam magam, azaz okos, fiatal értelmiségi nő, aki önállóan
él Londonban. GLOBÁL - Benned a világ A sorozatban megjelent: Stephanie Scott:
Ami maradt belőlem Sarra Manning: Londonból szeretettel Viola Ardone: Oliva
Denaro Francesca Giacco: Hat nap Rómában Christine Leunens: Amber nyomában Hila
Blum: Hogyan szeresd a lányodat Tina Harnesk: Akik a hóba vetnek Jagiszava
Szatosi: A Moriszaki könyvesbolt Cristina Campos: Történetek férjes nőkről Jon
Szomin: A kis szöuli fazekasműhely Kavasiro Szaki: Az exem kedvenc receptje
Adatlap
| Ár: | 5.700 Ft |
| Feladás dátuma: | 2025.12.21 |
| Eddig megtekintették 3 alkalommal | |
A hirdető adatai
Könyv kereső rovaton belül a(z) "Keserédes" című hirdetést látja. (fent)





