Jelen könyvem részben új tárcanovelláimat, részben XX. századi olasz szerzők
(Italo Calvino, Laura ?Simeoni) általam magyarra fordított néhány művét
tartalmazzák. Marcovaldo alakjában Italo Calvino egy többgyerekes munkásember
figuráját alkotta meg, aki amolyan csetlő-botló, de talpraesett chaplini figura.
Többnyire pórul jár elképesztő ötleteivel, de míg novellabéli környezetét
felbosszantja, addig olvasóját jóízű nevetésre ingerli. Laura Simeoni 1962-ben
született Trevisóban. Témája az északolasz táj (Veneto) meséi és legendáriu?mai,
melyek valós történelmi és földrajzi ismeretanyaggal párosulva bájos
elbeszélésfüzért alkotnak. A Piave, melyhez olaszoknak, magyaroknak oly sok,
szomorú első világháborús emlékük tapad, más megvilágítást kap a lírai hangulatú
elbeszélésekben. A nagy folyó Sappada fölött ered és az Adriai-?tengerbe ömlik.
A történeteket manók, törpék, angyalok, szentek, vízi- és erdei állatok sokasága
népesíti be, a környéklakók évszázados sorsával összefonódva. Az írónő könyveire
rendszeres caorlei nyaralásaink egyikén bukkantam a kisváros könyvesboltjában. A
történetek hangulata az adriai nyárban azonnal megragadott. Így születtek a
fordítások, melyekből egy csokrot most tisztelettel nyújtok a rokon lelkű
olvasónak.