1989-ben még nem volt Facebook, nem volt Instagram. Se Youtube, se Google.
Telefon csak vezetékes volt, a tévék pedig akkorák voltak, mint ma egy sütő. És
még volt köztük fekete-fehér. Az amerikai filmek még hónapos, éves késéssel
jutottak el a magyar mozikba, a tévében pedig csak két csatorna volt. És akkor,
abban az évben még itt voltak az oroszok, a gyerekek közül sokan még kisdobosok,
a nagyobbak pedig úttörők voltak. Abban az évben még csak egy párt volt
Magyarországon a Parlamentben, és mindenki tudta, hogy nem érdemes szavazni.
Úgysem változik soha semmi. AZTÁN MINDEN MEGVÁLTOZOTT. Most, 2019-ben, a
rendszerváltás harmincadik évfordulóján felkértünk néhány szerzőt, akik a
nyolcvanas-kilencvenes években voltak gyerekek vagy kamaszok, és saját,
személyes élményük van ebből az időszakból, meséljenek arról, milyen volt nekik
1989. A kötet szerzői: Bendl Vera, Gerőcs Péter, Gévai Csilla, Győri Hanna,
Karafiáth Orsolya, Kiss Judit Ágnes, Kiss Noémi, Laboda Kornél, Lackfi János,
Magyari Péter, Mán-Várhegyi Réka, Mészöly Ágnes, Molnár T. Eszter, Szabó Borbála
és Vörös István.