Nyolcvan évnyi törékeny béke után az Építészek visszatértek, és egész világokat
pusztítanak el. Egykor egy rég letűnt civilizáció által hátrahagyott romok
jelenléte még megmenthetett egy-egy világot ettől a sorstól, ám azóta az
Építészeket már ez sem állíthatja meg, immár a Hegemónia bolygói sincsenek
biztonságban tőlük. Az emberiség egy ennyire súlyos fenyegetés ellenére sem tart
össze eléggé. Bár csak az Építészekkel szembeni egységes kiállás adhat
bármekkora esélyt, a nativisták arra hajlanak, hogy az emberi fajnak egyedül
kellene megvívnia ezt a háborút. És persze akadnak olyanok, akik hasznot akarnak
hajtani a háborúból és az egyre jobban szétforgácsolódó szövetségből, még az
Építészek jelentette halálos fenyegetés sem riasztja el őket a cselszövéstől.
Idris hiába menekül évtizedek óta a saját múltja elől, ismét a csatatéren
találja magát. Az utolsó Közvetítők egyikeként azon kevesek közé tartozik, akik
kiegyenlíthetik az esélyeket még egy ilyen legyőzhetetlennek tűnő ellenséggel
szemben is. A Keselyűisten roncsmentő hajó legénységével karöltve kutatni kezd
egy fegyver után, amivel visszaszoríthatják az Építészeket, és megmenthetik a
galaxist. Ám ehhez egyre mélyebbre kell hatolnia a rémálomszerű nemtérbe, amely
még az ő átalakított elméjét is komoly próbatétel elé állítja. De amit ott
talál, az minden képzeletet felülmúl.