A világ egyik legcsodálatosabb találmánya a GPS. Eligazít a világ összes útján,
csak annyit kell megadnunk neki, hová akarunk menni. De olyan eszköz nem
kapható, ami a bennünk lévő labirintusból lépésről lépésre kivezetne. Minden
pillanatban döntenünk kell valamiről, akkor is, amikor ennek nem vagyunk
tudatában, és a döntésünk nyomán újabb döntéshelyzetbe kerülünk. Ez még akkor is
így működik, ha gyümölcslevest főzünk. De mennyivel bonyolultabb eligazodni az
életben, ha a viszonzatlan szerelem démonjaival küzdünk, vagy amikor szavakat
keresünk ahhoz, hogy elmondjuk, mit élünk át, ha a gyerekünk felnőttebben
viselkedik, mint mi magunk. Karacs Andrea verseiben az intimitás különböző
helyszínein és helyzeteiben találja magát az olvasó. Egy parkban, a munkahelyen,
otthon, vagy szakítás, utazás közben keresi a nyelvet és a hangot, amelyeken
elmondhatók azélet apró, de sok mindenről árulkodó vagy szinte kibírhatatlan
szenvedései.