Lutter Imre Bánffy- és Radnóti-díjas művész, akit sokan, sokféleképp ismernek ?
a tévéképernyőről, versmondásairól, tömegeket vonzó kulturális megmozdulásairól
?, szerzőként, szerkesztőként több tucat könyvet jegyez, saját verseinek ez a
második gyűjteménye. Más, mint az előző, a Jelenlét, mégis egyfajta folyatása
annak. Az emberi érzések, a fizikai és a szellemi jóllét együttállása, vagy épp
feloldhatatlannak tűnő ellentmondása mozgatja írásait. Innen a cím, s innen a
belső fejezetek tagolása. Ha az Olvasó úgy dönt, hogy szembenéz magával és a
világgal, akkor itt az idő és lehetőség elmélyedni a versekben. Mert akár a
teljes kötetben, akár versenként is, belátható közelségbe kerül az univerzum, és
beláthatatlan távolságba a vágy. Vagy épp fordítva. Test és tudat. És e két szó
között ott az élet, a szerelem, a gondolat, a felismerések, a kárhozat és a
felelősség. Mindeközben csak egy valami biztos: A dolgok változnak. A vers örök.