Faj, etnicitás, nemzetiség - bár a jog rendszerszerűen épít e fogalmak
használatára, azok elvi igényű meghatározása elmaradt. A gyűjteményes kötet
ennek a hiányosságnak a pótlására tesz kísérletet, abból a tapasztalatból
kiindulva, hogy az említett kategóriák használata meglehetősen egyenetlen és
következetlen a szakirodalomban, a nemzetközi dokumentumokban, a
jogszabályokban, illetve a jogalkalmazó és jogértelmező szervek döntéseiben. Az
etnikailag targetált gyógyszerek vagy a származás-megállapítás céljából piacra
dobott DNS-vizsgálatok kifejlesztői mindeközben biológiai markerek alapján
saját, autonóm etnicitás-fogalmakat hoznak létre, amelyek adott esetben
kriminalisztikai vagy idegenrendészeti eljárásokban, esetleg diaszpóra-politikai
intézmények kialakításakor beépülhetnek a (köz)jogba. Vizsgálataink alapján a
lényeg nem az elnevezés (tehát, hogy a nemzeti, etnikai vagy faji kisebbségek
fogalmát alkalmazza-e a jog), hanem az a mögött meghúzódó tartalom: a jogvédelem
morfológiája, a védett tulajdonságok köre és a többletjogok mértéke. Amíg a
nemzetiségi-kisebbségi jogok esetében a csoporthovatartozás meghatározáskor
többnyire érvényesül az identitásválasztás szabadsága, ettől jelentősen eltérnek
a csoporttagsághoz lényegesen szélesebb körű jogosítványokat, erősebb
többletjogokat kapcsoló olyan megoldások, amelyekre az őslakos (indigenous,
aboriginal) életmód védelmét szolgáló preferenciális eljárások és intézmények
épülnek. Az ellentmondásos és bizonytalan fogalomhasználat jelzi a jogi és a
közpolitikai eszközrendszer ellentmondásosságát, amely leginkább a jogalkotók és
a politikai döntéshozók fogalmi bizonytalanságából vagy éppen szándékainak
ellentmondásosságából ered. Abból, hogy bizonyos (köz) politikai vitákat nem
mernek vagy nem akarnak lefolytatni, vagy a közpolitikai és a jogi keretrendszer
tényleges célja nem az, amit magáról állít. A kötetbe rendezett tanulmányok
abban igyekeznek útmutatást adni, hogy miként alakul az ágencia és a
kapuőr-szerep, azaz ki-mi dönt az egyéni és közösségi identitás kérdésében: az
egyén, az állam, a közösség, egyházi szervezetek, vagy adott esetben piaci
szereplők, netán a tudomány reprezentánsai? Minden potenciális aktor számára
revelatív és praktikus iránytűt kínálnak a jogtudomány itt bemutatott legújabb
eredményei. A kötetben szereplő írások a faji, etnikai, nemzetiségi hovatartozás
jogi operacionalizásával és konceptualizálásával foglalkozó, az NKFIH/OTKA által
is támogatott kutatás keretében készültek.