Marcsák Gergely is azzal az ígérettel vette kezébe a költészet vándorbotját,
akárcsak szülőföldbeli nemzedéktársai. Hamarosan világra hozta azonban
Különjárat című versét, s ez a fordulat egyszeriben kiemelte őt a mezőnyből,
szárnyakat adva további fejlődéséhez. Szárnyait az eredeti és tiszta költői
gondolat ereje emeli, s válogatott szavai a szárnycsapások örvényében újabb
versekké szerveződnek. A szívünkhöz már eltalált Örök fogság, a Fekete-Tisza és
a Jódeső olyan költemények, amelyek Gergely születése előtt is létezhettek,
mégis hozzá szegődött a szerencse, amely által megtalálta őket. Ettől kezdve
tudható: Marcsák Gergely született költő. Maradjon meg mindvégig ebben az
állapotban, s az isteni szikrát, amely máglyák indítására rendeltetett, sohase
pazarolja kétes értékű rőzsetüzekre. Jó szívvel kívánja öreg barátja: Vári
Fábián László Költő, verséneklő. 1990-ben született a kárpátaljai
Kincseshomokon. Az Ungvári Nemzeti Egyetemen szerzett magyar nyelv és irodalom
szakos diplomát. 2010 óta publikál. A beregszászi székhelyű Kovács Vilmos
Irodalmi Társaság alelnöke. 2017-ben elnyerte az Együtt folyóirat nívódíját. Ez
az első verseskötete. Nem vagy lángoszlop, sem vádló maradvány, rossz
szónoklatban történelmi példa, csak porladó csontváz, befagyott lélek, mi
hazavágy, de sosem érhet célba. S ha Isten egyszer Baskírföldön járna, és
rácsodálkozna, hogy ki fekszik itt, meséld el neki, mondd, hogy megtalálta végre
az utolsó kárpátaljait.