Hogyan változnak, mennyire diskurzusképesek, és legfőképpen miként
befolyásolják saját észlelésünket azok a folyton változó előfeltevésrendszerek,
amelyekkel az adott (szövegi) jelenségeket megragadni igyekszünk? Meddig vagyunk
képesek, és meddig célszerű reflektálnunk saját észlelési műveleteinkre?
Létezhet-e valamifajta közvetítés az irodalomról folyó tudományos diskurzus és
például a közoktatás irodalomfelfogása között? Irodalmi és tudományos közéletünk
jelenlegi keretei közt miképp vagyunk képesek fókuszált, egy irányba tartó,
koherens kutatásokat folytatni? És legfőképpen: érzékeljük-e még saját
tudományunk, az irodalomtudomány határait?