A Necronomicon nem egyetlen személy műve - Abdul Alhazred -, hanem akkád,
babiloni, perzsa és izraeli mágikus anyagok kompilációja, és valószínűleg
Alkindi (Ya'kub ibn Sabbah al Kindi, aki Krisztus után 850 körül halt meg)
állította össze. Valószínűleg a történelem előtti mágikus hagyományokat
tartalmazza. * A Necronomicon emberi kultuszról számol be - egy kultuszról,
amelyben időről időre szellemek szerepelnek, akik a Nagy Faj napjai óta az
aeonokon keresztül utaztak. * Legyen e könyv egy amulett, egy véd pecsét! Legyen
e tinta az istenek és nem az emberek tintája! De gyorsan kell írnom, és
amennyiben te ezt az írást sem olvasni, sem megérteni nem tudod, talán elég
neked e jel a démonok erejéhez, melyek ez időtájt ezeken a helyeken vannak. Ez
számodra biztos figyelmeztetés, légy óvatos és gondos az idézésnél, és semmilyen
körülmények között ne nyisd ki a kifelé vezető kaput, mert nem tudhatod az
öregek idejét, még ha évszakaikat a Földön az általam neked adott szabályokkal
kiszámolni képes vagy is; mert az Ő idejük kívül másképp telik és szellemünk
számára idegenül, mert nem ők minden idők kiszámítói? Nem ők helyezik-e az időt
a maga helyére? Nem volt elég, hogy az idősebb istenek (részesüljetek
könyörületben a szolgáitokkal!) oda helyezték a vándorokat, hogy helyüket
megjelöljék, mert az olyan terek, ahol léteznek, az öregek művei voltak. Nem
lenne Nap, amely süt, nem született volna meg SHAMMASH, nem teltek volna-e el az
évek ugyancsak gyorsan? Törekedj mindig arra, hogy a kifelé vezető kapu zárva
legyen azokkal az utasításokkal, melyeket neked adtam az itt szereplő
pecsétekkel és nevekkel. Törekedj mindig arra, hogy féken tartsd a régi
tisztelet kultuszának erőit, hogy ne legyenek erősek kiontott vérükön és
áldozatukon. Sebeiken kell őket felismernetek és szagukon, mert nem emberként
születtek, hanem másképpen; a mag vagy a szellem valamilyen hamisítása által,
mely más viszonyokat adott nekik, mint amilyeneket ismerünk. Ők a legsötétebb
helyeket szeretik leginkább, mert istenük egy féreg...