Hannah Rotschild egyszerre szatirikus és megható regénye egy hóbortos,
diszfunkcionális angol arisztokrata családról és omladozó kastélyukról
emlékeztet bennünket arra, hogy a nők életét és reményeit még mindig a család és
a szerelem kötelékei formálják. Hétszáz éven át a hatalmas, borongós
Trelawney-kastély Cornwallban ? tornyok, díszek, szobák az év minden napjára,
négymérföldnyi folyosó és ötszáz hold ? Trelawney grófjainak pompás és impozáns
?háromdimenziós névjegykártyájaként? szolgált. 2008-ban azonban már szinte
teljesen romokban hever, köszönhetően a huszonnégy gróf egyre kevésbé pislákoló
ambícióinak, pénzügyi alkalmatlanságának, két világháborúnak, a nagy gazdasági
világválságnak és az örökösödési illetéknek. De az örökös, Kitto, a felesége,
Jane, a három gyerekük, a kutya, Kitto agg szülei és bolhákat tanulmányozó,
entomológus nénikéje, Tuffy mégis elevickélnek a felszínen. A történet igazából
négy nőről szó: Jane-ről, Kitto húgáról, Blaze-ről, aki elhagyta Trelawney-t és
Londonban csinált sikeres pénzügyi karriert, a vad és gyönyörű, érzéki,
kitiltott Anastasiáról, és Ajísáról, a lányáról. Amikor Anastasia levelet ír,
hogy tizenkilenc éves lánya, Ajísa hosszú időre berendezkedne a családnál, Blaze
és Jane, akik évek óta nem is látták egymást, kénytelenek összefogni, hogy az új
vendéget fogadhassák ? és megmentsék a Trelawney-k házát. De mind a ketten
kénytelenek szembenézni azzal a felfedezéssel, hogy egy ház egymagában édeskevés
ahhoz, hogy összetartson egy családot.