A mai napig él a köztudatban a vélekedés, hogy Magyarországon 1944-ben senki
nem tudott semmit a náci haláltáborokban zajló népirtásról és annak eszközeiről,
a gázkamrákról. Ennek egyértelmű cáfolata, hogy a BBC a második világháború
minden egyes napján többször sugározott magyar nyelvű adást, még ha azok nem is
juthattak el a teljes lakossághoz. A Londonból érkező üzenetek próbáltak hatni a
zsidók üldözésében részt vevő magyarokra, egyrészt hivatkozva keresztény
értékrendjükre, országuk gazdag kultúrájára és történelmére, másrészt kilátásba
helyezve a háború utáni felelősségre vonásukat. Ám a megsemmisítő táborokról
szóló információkat erőteljesen torzította a hazai sajtó masszív
ellenpropagandája, amely hiteltelennek bélyegezte az angliai híradásokat, azzal
vádolva a szövetségeseket, hogy nem is a zsidó életeket féltik, hanem a gazdag
zsidók mesés vagyonát szeretnék megszerezni, a felelősségre vonást a zsidók
bosszújaként jelenítette meg, a népirtás vádját pedig megfordította, és a
városok bombázását a szövetségesek mögött álló zsidók tervének állította be. Az
Auschwitz-kód a kortársak naplóinak elemzésével egészíti ki a brit rádióadások
és a hazai szélsőjobboldali sajtó cikkeinek vizsgálatát, rávilágítva arra, hogy
bár a hírek azokhoz is eljuthattak, akik nem hallgattak rádiót, a már akkor is
létező információs káoszban még a tájékozottabbak esetében is egyéni
érzékenység, és nem utolsó sorban az üldözöttek csoportjához való tartozás
függvénye volt, hogy hitelt adtak-e a halálgyárakról szóló híreknek, vagy
képtelenségben tartották a zsidók tömeges elgázosítását. Kunt Gergely
társadalomtörténész, habilitált egyetemi docens a Miskolci Egyetemen. Doktori
tanulmányai alatt kezdett újsághirdetések segítségével magántulajdonban lévő,
kiadatlan naplókat gyűjteni. 2013-ben védte meg a doktori disszertációját zsidó
és keresztény kamaszok két világháború között írt naplóinak összehasonlító
elemzéséből. A disszertáció könyv változata Kamasztükrök címmel 2017-ben jelent
meg, színdarab és rádióhangjáték is készült belőle. 2019-ben jelent meg
Kipontozva... címmel a második világháború alatti nemi erőszakot női naplók
tükrében vizsgáló könyve az Osiris kiadó gondozásában. 2022 jelent meg első
kismonográfiája angolul The Children's Republic of Gaudiopolis címmel a CEU
Pressnél.