Kilencvennégy éves vagyok. Rendkívüli élet jutott osztályrészemül; csak most
kezdem felismerni, hogy mennyire rendkívüli. Fiatalkoromban úgy éreztem, hogy
odakint a szabadban az érintetlen, őseredeti természet vesz körül - ez azonban
nem volt egyéb, mint illúzió. Korunk nagy tragédiája - az érintetlen természeti
környezet folyamatos zsugorodása és a biológiai sokféleség, a biodiverzitás
csökkenése - alig észrevehetően nap mint nap itt zajlik körülöttünk. Tanúja
voltam ennek a hanyatlásnak. Az Egy élet a bolygónkon a tanúvallomásom, egyben a
látomásom is. Történet arról, miként követtük el a leghatalmasabb tévedésünket,
és annak felvázolása, hogy ha haladéktalanul cselekszünk, hogyan tudjuk
helyrehozni ezt a tévedést. Ma még - utoljára - van esélyünk arra, hogy
tökéletes otthont teremtsünk magunknak, és helyreállítsuk az épségét annak a
csodálatos világnak, amelyet örököltünk. Csak akarnunk kell. Földünkön az
élővilággal osztozunk, mely az elképzelhető legcsodálatosabb, évmilliárdok alatt
kialakult létfenntartó rendszer. Bolygónk stabilitása azonban megingott,
miközben a biológiai sokféleség vészesen lecsökkent - a kettő ugyanis szorosan
összefügg. Helyre kell állítanunk a biodiverzitást, amit oly kíméletlenül
pusztítottunk. Ez az egyetlen kiút a magunk által előidézett válságból. Vissza
kell vadítanunk a világot. A könyvhöz kapcsolódó film, Egy élet a bolygónkon
címmel, a Netfilxen látható.