Gyermekeinknek meg nem felelő veszélyes játék a lapdarugás, mely - meglehet,
hogy a hidegvérű angolok temperamentumának felelevenítéséhez alkalmas eszköznek
bizonyult, de - semmikép sem alkalmas arra, hogy elevenebb és hevesebb
vérmérsékletű magyar gyermekeink szórakoztatására egészségük és épségük komoly
veszélyeztetése nélkül szolgáljon - aggódott egy budapesti városatya 1900-ban. A
föl-föltámadó aggodalom azonban nem állhatta útját sem a lapdarugás-nak, sem a
Sherlock Holmes-történeteknek, sem a napszemüveg divatjának (amelytől a nők
titokzatossá váltak, mint egy hamis ékszerüzlet kirakata), de még az
automobilnak sem, holott az utóbbi csak egy némileg modern ember szemében
tűnhetett rokonszenves jármű-nek. E könyv történetei a kezdet évtizedeit idézik
föl, amikor a mára hétköznapivá lett újdonságok viharos sebességgel törtek be a
mindennapokba (leginkább nyugat felől), hogy helyet találjanak abban az alakuló
térben, amit modern tömegkultúrának nevezhetünk. Baráth Katalin történész, PhD.
A Szegedi Tudományegyetem Jelenkortörténeti Tanszékének adjunktusa, az
MTA-SZTE-ELTE Globalizációtörténeti Kutatócsoport munkatársa, valamint prózaíró.
Főbb kutatási területei: a történetírás története és elmélete, a modern
tömegkultúra hosszú 20. századának története, Észak-Bácska társadalomtörténete.
Legutóbb megjelent kötetei: A történetírás terhe. A magyar historiográfia
rendhagyó története (2021); Aki gróf úr akar lenni (2023); Gőzgépek és
pomponlányok (Abszolút Töri-sorozat, 2023).