A kötetben eredetiben és magyarul olvasható legendák és traktátusok mindegyike
a kísértésbe vitt, bűnbe esett és kétségbeesett ember toposzára épül. A kísértés
az embert a benne lappangó rossz hajlamokon, gondolatokon keresztül éri, az
ördög ezeket a romboló erőket hozza felszínre: néhol csak kísértő gondolatként
jelenik meg, máshol valakit küld, de van, hogy személyesen is színre lép, sőt,
az ember paktumot is köt vele. A kísértés, bűnbeesés és eszmélés között eltelő
időben a szereplők mintha varázslat hatása alatt állnának. Egy idő múltán
azonban magukhoz térnek, és ekkor indul el az a folyamat, amelyet ma
önreflexiónak nevezünk: a legendákban a ráeszmélés, reményvesztés, kétségbeesés
és az abból való kilábalás - itt a kegyelemben részesülés - folyamataként
ábrázolódik. A halállal való szembesülés másképpen tart tükröt az embernek.
Szembesülnie kell nemcsak halandó voltával, hanem jóvátehetetlennek vélt bűnei
sokaságával is, s ebben az állapotában kell megküzdenie a kétségbeesés gyötrő
kísértésével. A kötetbe került, 15-16. században népszerű középholland szövegek
mellé felvettük a legendák néhány latin forrását vagy változatát is, amelyek
hathattak a középholland variánsokra.