Amikor a szerző, Gősi Erika örökbe fogadta Milát, a keverék kutyát, naivan azt
hitte, hogy a menhelyi kutyákkal járó szerződésnek a természetes tartozéka a
kutya rajongása, szobatisztasága, engedelmessége és a fegyelmezett szociális
viselkedése, a fénylő, egészséges szőrzetről nem is beszélve? Erika tévedett.
Mila buzgón rágta a perzsaszőnyeget, a nappali a személyes vécéje lett, s, ha
azt mondták neki: gyere, ő megadón a hátára hemperedett. A mennydörgés és a
tűzijátékok hatására esztelen pánikba esett, és más kutyák látványától üvöltő
rém lett belőle, ráadásul foltokban hullott a szőre, és bűzt árasztott. De Erika
felvette a kesztyűt Mila szörnyű múltjával, az eredmény: egy boldog kutya-gazdi
kapcsolat. Erika beleásta magát a kutyapszichológiába, a kutatások
ellentmondásaiba, az állatorvosoktól az állatképzőkig végigjárta a
megpróbáltatások rögös ösvényét, amelyről egy csodálatos művet alkotott. A Mila
könyve a kutyatartás és kutyaképzés ?kézikönyve?, de a több száz oldalon elénk
tárt anyag ennél sokkal több. Melyik kutyának, melyik képzés segít, melyik fajta
milyen gazdihoz illik, és hogyan lehet a különböző fajtákból kihozni a
legtöbbet, úgy, hogy a kutya és a gazdája is boldog legyen? Milyen összetételű a
jó táp, és melyik okozhat szőrhullást, és vajon a dominancia és a falkaelmélet
hátterében milyen kutatások állnak, és ezek mennyire állják meg a helyüket,
amikor egy pszichésen sérült kutyán kell segíteni? A könyvben a számos
kutatásról olvasva képzett kutyatartókká válunk, és Erika saját tapasztalatain
alapuló anekdotáival könnyedén habzsoljuk az információkat. A farkastól a
szuperkutyáig oldalain ott van minden, ami több tízezer évből egy könyvnyi
anyagba belefér. Az is, hogy hogyan deríthetjük ki, milyen kutyafajta génje
váltja ki kutyánknál az ásásra, a házőrzésre, a játékosságra vagy éppen a
vadászatra való hajlamot. Ez a tudás aztán a kutyájával való örömteli harmónia
felé vezeti az olvasót.