Lehet-e egy város a világ legsűrűbben lakott városa és ugyanakkor a világ
legszebb városa? Mi a Csodálatos város (Ciudad Maravillosa) titka? Tengerparti
strandjai, nagyvárosi őserdeje, a szétszórt, meredek bazalthegyek, vagy a
völgyekben megbúvó városrészek? Esetleg a riói karnevál véget nem érő
party-hangulata vetül ki az egész évre? És az hogyan lehetséges, hogy a
Csodálatos város vezeti a legkevésbé biztonságos világvárosok szomorú listáját?
Hogyan fér meg egymás mellett a turisták millióinak tömege és a drogbandák
háborúja, miközben úgy tűnik, mintha nem is tudnának egymásról, mindenki éli a
maga laza, gondtalannak látszó életét? A könyv tíz riói séta, tíz riói városrész
meglátogatása közben mesél a felszín alatti történetekről, helyi
érdekességekről, amelyek még Brazília jó ismerőinek is meglepetést okozhatnak.
Hol hallhatjuk az igazi riói bossa novát, kik járnak szamba-iskolába és miért
csak egyet ismerünk a minden februárban zajló közel 500 brazil karneválból. S ha
már karnevál: tudják-e, hogy Sao Paolóban nemrég még magyar karnevál is volt?
Hosszabb időt töltöttem Rióban, eközben a helyi mindennapokat éltem. Ez alkalmat
adott arra, hogy megismerjem a felszin alatti várost, a riói életérzést, amit
csak csodálni tudok ma is. Könnyed, optimista, városukat szerető, magukat
cariocának nevező emberek lakják Riót. Jártam velüklakásokban, kiállításokat
néztünk, zenét hallgattunk, ettünk és nevettünk vagy éppen a világ dolgait
vitattuk meg. Riói - kétségtelenül szubjektiv - élményeimet szeretném átadni
Önöknek, lefényképezve és leírva azokat. Szeretném, hogy amikor majd landolnak
az Antonio Carlos Jobin (a bossa nova atyja) nevét viselő riói nemzetközi
repülőtéren, ne egy idegen városba érkezzenek, hanem egy ismerőst látogassanak
meg. Sikeres landolást!